Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)
3. Az Akadémiai Könyvtár 1973. évi periodikum-forgalma és az olvasók
147 Az 55. táblázat tanúsága szerint 1973-bqp, a helyben olvasóknál alkalmazott 43 foglalkozási kategória közül 32-ben (74%) találkozhattunk olyan olvasókkal akik már 1966-ban is az Akadémiai Könyvtár folyóirattárát látogatták. A 249 használó, akik mindkét vizsgált időszakban igénybe vették periodikum-állományunkat, az összes helyben olvasónak (1544), 16 %-át képezték. A mindkét időszakban folyóirattárunkat látogató "törzsolvasók" 70 %-a akadémiai kapcsolattal rendelkezett. Az 1973-ban akadémiai kapcsolattal bíró összes helyben olvasónak 29 %-a, az akadémiai kapcsolattal nem rendelkező kutatóknak viszont csak alig 8 % -a számítható a két különböző időszakra vonatkozóan végzett használatelemzés alapján a "törzsolvasók" közé. Táblázatunk adatai arról is tanúskodnak, hogy az abszolút számokat, valamint a százalékos értékeket tekintve a humán tudományterületek kutatóiból tevődik össze a "törzsolvasók" mintegy 80 % -a. Végezetül a "törzsolvasókról alkotott kép teljesebbé tétele érdekében még annyit jegyzünk meg, hogy a 249 olvasóból 102 rendelkezett tudományos fokozattal, ami annyit is jelent, hogy az 1973-ban fokozattal bíró 278 olvasónknak 37 %-a egyben "törzsolvasó" is volt. Felmerülhet a kérdés, hogy a kölcsönző és fényképeztető személyek adataiból nem egészíthető-e ki az a kép, ami a helyben olvasók adatainak elemzéséből az Akadémiai Könyvtár periodikum-használóinak "törzsgárdáját" illetően összeállt. Jóllehet volt egyetlen olyan törzsolvasó, aki a helybenolvasás mellett a kölcsönzés lehetőségét is sok alkalommal igénybe vette, de ez az előbb kialakult képet nemigen módosítja, a gárdát újabb személyekkel nem egészíti ki. Általában, mint ezt már jeleztük is több vonatkozásban, a kölcsönzők és fényképeztetők száma, éppen a xerox-szolgálat bevezetése miatt jelentősen csökkent. A néhány nagy számban kölcsönző, illetve fényképeztető kivétel nélkül intézmény, részben vidéki tudományos centrumok könyvtárai. Természetes, hogy az ilyen intézményközi kölcsönzési és fényképeztetési kérésekből a használó személyek kiléte nem derül ki, így tehát — ha volt is olyan személy, aki egy adott intézmény közvetítésével állandó, rendszeres használója volt periodikum-állományunknak — ennek olvasószociológiai adatként való tekintetbevételét sem előző vizsgálatunk időszakában, sem jelenleg nem tudtuk megvalósítani. Az intézmények részére általában, — a személyes felelőség elve alapján — az intézeti könyvtáros kölcsönöz. Az adatok kritikátlan számbavétele esetén, ebből a helyzetből az a téves kép alakulna ki, hogy maguk az akadémiai intézeti, vagy nem akadémiai kutatóintézeti könyvtárosok egyben "törzsolvasók". Az természetesen igaz, hogy az intézmények kölcsönzésében, fényképeztetés ében általában nagy szerepe van mint közvetítőnek, az intézeti könyvtárosnak, de "törzsolvasónak" ezért nem tekinthető. így tehát az intézetek és intézmények részéről jelentkező kölcsönzési és fényképeztetési kérések sokszor egy-egy, személyében rejtve maradó "törzsolvasó" igényei lehetnek. E bizonytalansági mozzanatok ellenére nézzük meg, hogy mely intézmények részéről mutatkozott rendszeres érdeklődés periodikum-állományunk iránt, kölcsönzés vagy fényképeztetés formájában. Az akadémiai intézetek periodikum-igényléseinek gyakoriságáról és formáiról már dolgozatunk 125-127. lapján szóltunk, így itt most csak az akadémiai kapcsolattal nem rendelkező intézetek, kutatóhelyek idevágó adatait ismertetjük röviden. Mig 1966-ban 14 olyan nem akadémiai kutatóhely volt, amelyik rendszeresen kölcsönzött vagy fényképeztetett periodikum-anyagunkból, addig 1973-ra csak a következő 4 intézmény állt kapcsolatban könyvtárunk
