Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)
3. Az Akadémiai Könyvtár 1973. évi periodikum-forgalma és az olvasók
148 folyóirattárával mint rendszeres kölcsönző illetve fényképeztető: 1. a BIOGÁL könyvtára, Debrecen, (fényképeztetés), 2. az EGYT Gyógyszervegyészeti Gyár, Budapest, (fényképeztetés), 3, a szegedi József Attila Tudományegyetem Központi Könyvtára (fényképeztetés), és a 4. Természettudományi Múzeum Könyvtára (kölcsönzés). A felsorolt intézmények közül egy, a BIOGAL könyvtára, 1966-ban is a rendszeresen fényképeztető intézmények közé tartozott. Végül nézzük meg 54. táblázatunk alapján, s annak adatait mintegy kiegészítve, hogy mely tudományterületek kutatói és milyen akadémiai intézetek, illetve akadémiai kapcsolattal nem rendelkező kutatóhelyek vették igénybe kimagasló intenzitással periodikumaink xeroxoztatásának lehetőségét 1973 folyamán. Szóban forgó táblázatunk tanúsága szerint 36 olyan személy és intézmény volt, akik 20 vagy annál is több alkalommal készíttettek xerox-másolatot az Akadémiai Könyvtár periodikumaiból. Ez a xeroxoztató "törzsgárda" 25 személyt és 11 intézményt foglal magába. A xeroxoztatók 56 % -a természet- és alkalmazott tudományi területek kutatóiból került ki. Ez a foglalkozás megoszlási kép teljesen ellentétes a helyben olvasók "törzsgárdájánál" tapasztaltéval, ahol a kiemelkedően sok alkalommal olvasók 90 %-a humán területen tevékenykedő kutató volt. E leggyakrabban xeroxoztató használók 24 % -a kémikus volt, s a 25 igen gyakran xeroxoztató között csak 2 olyan személy volt, akik a helybenolvasást tekintve is a szinte mindennapos olvasók közé tartoztak. A kimagasló intenzitással xeroxoztató intézmények közül 5 akadémiai intézet volt, 6 pedig nem akadémiai intézmény illetve kutatóhely, — a xeroxoztató személyek esetében a 25 kutatóból mindössze 3 nem rendelkezett akadémiai kapcsolattal. Talán nem érdektelen ezen akadémiai kapcsolattal nem rendelkező intézmények bemutatása sem, tehát 1973 folyamán — rendszeres xeroxoztatóként — a következő nem akadémiai intézmények álltak kapcsolatban könyvtárunk folyóirattárával: 1. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2. ELTE Szociológiai Tanszék, Budapest, 3. Filológiai Közlöny Szerkesztősége, Budapest, 4, a pécsi Orvostudományi Egyetem Könyvtára, 5. a pécsi Tanárképző Főiskola Könyvtára valamint 6. a Péterfy Sándor utcai kórház Farmakológiai Laboratóriuma. — Mint láthatjuk e megoszlási kép meglehetősen heterogén, s mivel a xeroxoztatás mint használati forma nagyrészt az előző évek fényképeztetési, illetve optikai másolat készíttettetési és kölcsönzési lehetőségeit van hivatva helyettesíteni, az intézmények bemutatását még azzal az adattal egészíthetjük ki, hogy az 1966 folyamán kimagaslóan sokat kölcsönző pécsi Tanárképző Főiskola Könyvtára 1973-ban a kimagaslóan sokat xeroxoztató intézmények sorába lépett át. Az olvasószociológiai kép teljessé tétele szempontjából, — amint ezt már jelen fejezetünk a.) pontjában említettük, — nemcsak a gyakori, hanem az egyetlen alkalommal létrejövő periodikum-használatok adatai is értékesek. Nézzük meg tehát kissé közelebbről azt, hogy kikből és milyen célzatú olvasást folytatókból tevődött össze az a 859 helyben olvasót számláló csoport, melynek tagjai 1973 folyamán mindössze egyetlen alkalommal olvastak periodikumot folyóirattárunkban. Elsőként nézzük meg következő táblázatunk segítségével, hogy ezek az egyszer megjelenő, adatkereső, adatellenőrző, gyors információs igényüket kielégítő olvasók vajon miként oszlanak meg foglalkozási csoportonként 1973-ban, és milyen volt az ilyen típusú olvasók foglalkozás-megoszlási képe előző elemzésünk időszakában.
