Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)
1. Szakirodalmi áttekintés
12 sokat olyan mértékben dolgozzák fel, hogy teljes és hiteles jegyzékét adják a kikölcsönzött, ill. elolvasott műveknek, akkor az eredményként kapott adatok elemzés céljára éppen úgy alkalmasak, mint a primér dokumentumok hivatkozásai." (Martyn 1976,283. p., vő. még a "Scientific literature — national comparisons"c. tanulmány tárgyilagos hangját a hivatkozáselemzések értékéről, ismerteti: Ferch 1977.) 1.4 A felezési idő A szakirodalom avulásának jelensége vagy másnéven a felezési idő kérdése is gyakori téma a nemzetközi könyvtártudományi szakirodalomban. Érdekes, hogy ezt a jelenséget is megközelíthetjük a könyvtári használat vizsgálatával, valamint a hivatkozások elemzésével egyaránt. E kérdéskör vonatkozásában különösen feltűnő nézetkülönbségek tanúi voltunk — a szakirodalmat lapozva. Az "avulás" fogalmának helyes használatát próbálja körülírni V. A.Poluskin (1977) és kissé átfogalmazza az "avulás" fogalmáról alkotott eddigi képünket. A tudományos és műszaki információt tartalmazó dokumentumokat az idő múlásával arányban egyre ritkábban használják — ért egyet V.A. Poluskin a közismert ténynyel, majd így folytatja: "Az egyes dokumentumok aktív élettartama különböző, de avulásukat általános törvényszerűség határozza meg. E törvényszerűség feltárható a dokumentumok iránti kereslet és a bibliográfiai hivatkozások időrendi megoszlásának tanulmányozásával. V.A.Poluskin szerint hibás az az általánosan elterjedt nézet, hogy az információ olyan mértékben tekinthető elavultnak, amilyen mértékben az iránta mutatkozó érdeklődés csökken, mert az egyik felhasználó számára elavult információ egy másik felhasználó számára még új lehet. Szerinte a dokumentum az információ tartalmának avulásától függően avul, pontosabban a dokumentumban rögzített információ avulása egyenlő a dokumentum tartalma és az információ tárgya közötti fokozatos távolodással. Ez az objektív avulás. így tehát — állítja V.A. Poluskin — a "dokumentum avulása", ill. az "irodalom avulása" kifejezéseknek nincs létjogosultságuk. — Igen jó áttekintést kapunk a felezési idő nyugati szakirodalmáról,ha elolvassuk M.B. Line-nak és A. Sandisonnak e témáról nyújtott áttekintését (1974). Ennek rövidített változata magyar nyelven is hozzáférhető (Török 1975). A nevezett szerzők elsőként a könyvtári használatelemzésen alapuló avulás vizsgálatokat ismertetik tanulmányukban. 1.4.1. A könyvtári használat csökkenésével mért avulás M.B. Line és A.Sandison szerint J.W. Hunt (1937) írta a legelső tanulmányt a könyvtárhasználatról, melyben az állt, hogy a folyóiratokat kis könyvtáraknak legfeljebb 10-20 évre visszamenően érdemes csak őrizni. M.B. Line és A.Sandison a monográfiák évjáratok szerinti használatára vonatkozó kutatásokat is ismertetik. En dolgozatukból Chen (1972) professzor asszony vizsgálataival kapcsolatos véleményükre utalok (Chen eredményeit részletesen elemzi A.Sandison 1974-ben M.B. Line-tól függetlenül is). Chen asszony a fizikai folyóiratok használatát vizsgálta a használt és visszaosztásra váró folyóiratok hosszának állandó mérésével. Adott polcrészekhez odakészített, visszaosztásra váró anyag centiméterhossza csökkenést mutatott, amelyből ő azt a hibás következtetést vonta le, hogy a használat
