Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)

3. Az Akadémiai Könyvtár 1973. évi periodikum-forgalma és az olvasók

138 A 45-50. táblázatokról legközvetlenebbül az olvasható le, hogy használati formánként illetve együttesen egy-egy foglalkozási csoporthoz hány olvasó tartozott. Mint már említettük, az 1966-ban a folyóiratállományt valamilyen formában használó 1339 különféle személyhez viszonyítva, az 1973-ban regisztrált 1908 különféle használó 42,5 % -os emelkedést jelent. Nézzük meg most már ennek az átlagos emelkedést mutató százalékszámnak a figyelembevételével, hogy konkréten, egy-egy foglalkozási ágon belül hogyan változott a használók száma 1973-ra, 1966hoz képest. A humán foglalkozási ágakat képviselő használók közül kiemelkedően megnövekedett a 1. filozófus (327%), 2. a pszichológus (189%), 3. a néprajztudós (120%), 4. a közgazdász (116%), 5. a művészettörténész (108%) és 6. a szociológus (100%) olvasók száma. Átlagosan (42, 5%!) vagy valamivel az átlag felett a következő tudományterületeket képviselő olvasók száma növekedett, — szintén az 1966-os adatokhoz mérten —, 1. a nyelvészek (79%), 2. a régészek (78%), 3. az írók (71 % ), 4. a történészek (60 % ), 5. a jogászok (50 % ), 6. a klasszikus filológusok (50 % ) és 7. az irodalomtörténészek. Átlag alatti növekedést a 1. tanárok (38 % ), 2. az orientalisták (37 % ) és a 3. a szerkesztők, fordítók (32 % ) esetében figyelhettünk meg. Végül az 1966-os abszolút számokhoz mérten csökkent 1. a művész ( -75 % ), 2. a zenekutató (-50 %) és 3. a könyv- és könyvtártörténész (-40%) olvasók, használók száma. Demográfus olvasónk egyetlen egy volt 1966ban és 1973-ban is. Maguk a humán foglalkozási kategóriák egy ponton térnek el egymástól a két vizsgált időszakban, amennyiben az 1966-ban 3 fővel szereplő "egyháztörténész" foglalkozási ág 1973-ban nem szerepelt használóink között. A természettudományok kutatói közül 15 foglalkozási ág képviselői vették igénybe 1973-ban valamilyen formában periodikum-gyűjteményünket. Ezek közül 3, a biofizikus, a csillagász és a geokémikus foglalkozási ág 1966-ban egyáltalán nem szerepelt periodikum-használóink sorában. 1966-hoz képest kiemelkedően megnövekedett a 1. biokémikus (1100 % !), 2. a biológus (270 % ), 3. a földrajztudós, (200 % ), 4. a matematikus (144 % ), 5. a kémikus (137%), és 6. a geofizikus (125%) olvasók száma. Átlagosan, vagy valamivel az átlag (42,5 % ) feletti növekedést 1. a botanikusok (87 % ), 2. a zoológusok (67 % ), valamint 3. a fizikusok (64 % ) körében tapasztaltunk. Geodéta, geológus és meteorológus olvasóink abszolút száma megegyezett egymással a két vizsgált időszakban. A három alkalmazott tudományt érintő foglalkozási csoport közül kettőben a mérnökök és műszaki kutatók (14%) valamint az orvosok, farmakológusok (4%) esetében messze az átlag alatti százalékban növekedett meg a használók száma 1973ra. A harmadik idevágó foglalkozási csoportban, a mezőgazdászok körében viszont kiemelkedően magas (142 % ) olvasó-szám emelkedést tapsztaltunk, ám itt meg az abszolút szám volt meglehetősen alacsony. Azon használói rétegek körében, ahol a foglalkozás pontosan nem volt megállapítható, legalábbis a fenti hármas tagozódás értelmében, vagy csökkent az olvasók száma, vagy messze az átlagon (42,5%) aluli, csekély növekedést tapasztaltunk. így az 1. egyetemi hallgatók (27% ), 2. a könyvtárosok (11%), 3. a középiskolai tanulók (8 % ) és 4. a nyugdíjas (6 % ) olvasók száma az 1966-hoz képest jelentősen megemelkedett összolvasói számhoz képest igen kis mértékben emelke-