Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)
2. Az Akadémiai Könyvtár 1973. évi periodikum-forgalma a használt anyag nézőpontjából
106 Az előző oldalon bemutatott táblázat egyrészt azt a tényt igazolja, amire egyébként már utaltunk is, hogy több évi használat adatainak tekintetbevétele kedvezőbb képet nyújt a periodikum-féleségek kihasználtságának vonatkozásában, mint egyetlen év használatának ilyen jellegű mérlegelése. A táblázat adatainak alaposabb elemzése előtt még néhány kiegészítő adatot is megemlítünk. 1966-ban 731 olyan kurrens külföldi periodikumot használtak, melyet 1973-ban nem vettek igénybe, s így a két év alatt valamilyen formában használt 2438 periodikum a rendelkezésre álló 4695 féle folyóiratot számláló 1973-as állománynak mintegy 52 %-a volt. Ez a használat már maximálisan kedvező keresettségi indexre utal. Az 1966-os használat elemzése kapcsán módunk nyílt arra, hogy a kurrens külföldi periodikumok vonatkozásában bizonyos összehasonlításokat tegyünk 3 év, — 1965, 1966 és 1967 — folyóirathasználatára vonatkozóan. Akkor arra a megállapításra jutottunk, hogy az 1966-ban használt kurrens külföldi periodikumoknak csaknem 50 % -a a megvizsgált évek mindegyikében, tehát 1965-ben és 1967-ben is szerepelt. Jelen vizsgálatunkkal, amely az 1966-os és az 1973-as periodikumféleség kihasználtságot veti egybe, arra az eredményre jutottunk, hogy az 1966-ban használt 1604 kurrens külföldi periodikumból 873-at, 54 % -ot 1973-ban is használtak. Ezek az adatok amellett szólnak, hogy az Akadémiai Könyvtár folyóirattárában az így több éves viszonylatban állandóan igényelt periodikumokkal mint a legalapvetőbb periodikum-bázissal kell számolnunk. Ez a bázis csaknem 100 % -ig azonos azzal a periodikum-anyaggal, amit úgy nyertünk, hogy a különféle használati formában egyaránt gyakran használt periodikum-féleségeket listaszerűen öszszegeztük (vö. a 20-28. táblázatok anyagát.). A több évre kiterjedő használatelemzés egyik jelentős eredménye tehát, hogy az Akadémiai Könyvtár periodikum-bázisa többoldalú megközelítéséhez és bizonyításához juthatunk. Végül nézzük meg értékelő célzattal a 37. táblázat 1966. és 1973. év együttes használatára vonatkozó százalékos értékeit. Az 56 szakterületből 8 esetében 75-100 %- között mozgott az adott szak kurrens külföldi periodikumainak igénybevétele. 19 szak folyóiratainak 50-75 % -át használták a vizsgált két időszak valamelyikében. Ez a szakok 34 % -ára jellemző kihasználtsági arány még mindig igen magasnak ítélhető. Mindössze 8 azon szakterületeknek a száma ahol a két vizsgált időszak együttes használata sem terjedt ki legalább az állomány 25 %-ára. Amint ez a táblázatból azonnal kitűnik, e szakterületek kivétel nélkül az Akadémiai Könyvtár profiljától a legtávolabb álló főként leíró természettudományi szakágak. Befejezésül vizsgáljuk meg — még mindig a 37. táblázat alapján —, hogy az abszolút számok nagyságától függetlenül mely tudományterületeken cserélődtek ki a használt periodikumok a legnagyobb százalékban. Az optimális helyzet, miszerint az 1973-ban használt periodikumok közül egyetlen egy sem egyezik meg az 1966-ban használtakkal mindössze 4 tudományterület esetében jött létre, ezek: a neveléstudomány, az ásvány- és kristálytan, a fizikai földrajz és a bányászat+kohászat. Az ellenkező véglet, amikor az 1973-ban olvasott periodikumok mindegyike azonos volt az 1966-ban is használtakkal egyetlen szak a teleptan esetében volt tapasztalható. A szakok nagy többségében az anyag 40-60 % -a cserélődött át, ám volt még néhány szakterület ahol az 1973-ban használt periodikumoknak csupán 25 vagy ennél kisebb százaléka egyezett meg az 1966-ban használtakéval. Talán nem érdektelen ezeket a
