Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)
2. Az Akadémiai Könyvtár 1973. évi periodikum-forgalma a használt anyag nézőpontjából
107 szakterületeket külön is kiemelni: a statisztika, a geológia, a meteorológia, a paleontológia és a növénytan tartoztak ide. Mint láthatjuk kivétel nélkül profilidegen szakterületek folyóiratanyagára volt jellemző a két vizsgált időszak használatában a relatíve legmagasabb cserélődési arány. Ezen adatok arra világítanak rá, hogy az Akadémiai Könyvtár folyóirattárába a világ minden tájáról érkező periodikum-féleségekről a használók meglehetősen kedvező ütemben tájékozódnak. Ha e kevéssé közismert és esetleg csak másodharmadrangú tudományos értéket képviselő periodikumokat nem is használják nap mint nap, de előbb-utóbb azért ezek is kézbe kerülnek és a világ tudományosságában való tájékozodó széttekintés révén, valamilyen formában bekerülnek a magyar tudományos élet vérkeringésébe. Ezt a tényt misem bizonyítja jobban, mint az az adat, miszerint az 1965-1967-ig terjedő 3 éves időszak összhasználata a kurrens külföldi periodikumok 45 %-ára terjedt ki, az 1966. és 1973. évi 2 éves összhasználat viszont már 52 % -nyi anyagot érint. Ebben a kihasználtsági értéknövekedésben nem kis szerepe volt az 1968/69. évi csererevíziónak, mely a nem használt, nem elsőrendű információs értéket képviselő és profilunktól távol eső periodikumoknak körét az Akadémiai Könyvtárban jelentősen csökkentette. Ha megnézzük azon periodikumoknak szakmegoszlási arányát melyek az 1966. év használatából az 1973-as év használatához képest újat jelentettek, akkor azt tapasztaljuk, hogy ez a szakmegoszlási arány elég sok ponton eltér az 1973. év használatának szakmegoszlási arányától. Néhány szak kivételével egészen eltérőek ezek a százalékos arányok. A vallástudomány, a statisztika, a fiziko-matematikai tudományok, a kémia és vegyipar, az ásvány- és kristálytan, a fizikai földrajz és az irodalom szak kivételével a két időszak használata vagy pozitív vagy negatív irányba erős ingadozást mutat. Tehát az Akadémiai Könyvtár olvasóinak érdeklődésében általában mutatkozó állandósági komponensek mellett számolnunk kell — különösen a több éves használat vonatkozásában —, ugyanezen érdeklődés-komplexum változó komponenseivel is. A szakérdeklődés változása egészséges és természetes jelenség. Mindazonáltal e változásokat sok objektív tényező befolyásolhatja. Az Akadémiai Könyvtár olvasóinak természetes átrétegződésén, a generációváltozáson túlmenően a szakérdeklődés változását a kutatási feladatok más-más megoldási szakaszba való jutása, a világ tudományos érdeklődésében bekövetkező érdeklődésbeli változások és eltolódások mind-mind eredményezhetik. Az Akadémiai Könyvtáron belül folyó könyvkiadási, dokumentációs és bibliográfiai munkák tematikai változásai természetesen maguk is kihatnak a használat szakmegoszlásbeli változására. A fentiekben vázolt és pusztán a periodikum-féleségek igénybevételén alapuló használati képet feltehetően némileg módosítaná, ha a féleségmegoszlás mellett a használati alkalmak szakszerinti megoszlását illetve a szakokra eső átlagos olvasói számot is tekintetbe vennénk. Mindezekre vonatkozóan azonban nem állnak rendelkezésünkre adatok.
