Rolla Margit: Kaffka Margit. 2. Út a révig (A MTAK közleményei 12. Budapest, 1983)

Út a révig

45 Ez jó kis magasföldszinti kétszobás lakás, 450 forintért, de hát gáz, villany, fürdőszoba, minden. A lánchid budai oldalán van az alagúton tul. Szóval pesti lakos leszek. Az államnál én fizetem a helyettesemet, azért most megfeszitett erővel irok éjjel-nappal. Bizony házaséletem alatt éjjel is csak lopva lehetett; most nem is tudom elképzelni, hogy tu- birtam ugy élni. Két tárcát itt küldök a Világ cimü napilapból. Az uj revue, a "Renessaince" cimü a Kristoffy fizetett lapja s a trónörökösé, — Kristoffy legelőször hozzám küldte a szerkesztőt. A Nyugatnál ezért apprehendálnak, — ott most közlik az arcképen 40 ezer példányban képes levelezőlapon, mint belső munkatársét; s nem esik jól nekik az uj szereplés. Zigány itt volt felkérni Aradra egy —" Levéltöredék, aláírás nélkül. * De ezen a nyáron, júliusban jut el Párizsba is, ahol Szabó Dezsővel jár együtt. Valószínűleg vele is ment ki. Különben hogy tudta volna Szabó Dezső, mikor a Luxembourg-kertben a Fontaine Medici mellett ült s hátulról valaki befogta a szemét, — mondván — "Szervusz Dezső", hogy az Kaffka Margit volt?! Életeim c. könyvében így ír erről Szabó Dezső[49) "Tényleg Kaffka Margit volt, háttérben Kuncz Aladárral,[50], aki igyekezett mosolygásának sátáni jelleget adni. Margit orron ütő jelenség volt. Lobogó vörös slafrokban volt: Erdélyben gyermekkoromban így nevezték azt a női ruhát, mely a vállaktól a cipőkig egy darabban hullott alá, és a csípőnél sem volt hozászorítva a testhez. A kalapja elég sikerült másolata volt egy régi hollandi ház tetejének. De a cipői most is férfiasan zordak voltak, mint a görög végzet. Margitnál nagy tavaszi áradás volt. Most határozta el végső elszánással, hogy felszabadítja magát első házassága igája alól. De az összeférhetetlenségben lényeg szerint egyik sem volt hibás. Férje elég intelligens, derék mérnök, egyszerűen elházasodta magát: rendes okos polgári feleség helyett Margitot vette el. Margit pedig Margit volt. Az olyan nő mellé, mint ő, csak két-féle illő férjet tudok elképzelni. Egy jó hülye bácsit, aki a házasság-üzem cégjelzője és bőkezű pénztárosa. Egyébként derülátó a századok összeromlásáig. Vagy pedig egy kan kékharisnyát, aki az esetleges szenvedéseket vagy csalódásokat is mint "irodalmi megélést" élvezi. így élvezte Margit is a maga házassági szenvedéseit, melyeket fogyhatatlan árral beszélt elő nekünk, olv kéjjel szopogatva előttünk lelki kínjait, mint a korhelyleves malac lábjainak ízes porcait. Az embernek szinte kedve szottyant ott helyben szerencsétlenül házasodni. Azután beszélt a Nyugatról, egyes íróiról, Adyról önmagáról témáiról. ígérte, hogy most fogja megírni az új Magyarország n agy regényét , melybe betesz mindnyájunkat, engem is, Aladárt is. Ez a regény később meg is jelent: Állomások címen és bizony: sem az új Magyarország, sem ez, sem az, hanem: hamisítatlan Kaffka Margit, kissé távol az elért legmagasabb szintjétől. Megbeszélésünk szerint másnap reggel kilenckor megindultunk gyalog a Louvreba, mely különben nem volt messze. A Margit vörös lobogása után mindenki visszafordult." —