Rolla Margit: Kaffka Margit. 2. Út a révig (A MTAK közleményei 12. Budapest, 1983)

Út a révig

44 Postabélyegzőn "1910 " Kézírással egy névjegy két oldalán. "Kedves Papp Viktor. Örültem kedves sorainak. Én is komolyan veszem ám a barátságot. — De igazán! Pétekenkint szoktam a Palermoba menni, (itt maga utál lenni ugy-e) — és ha Papp Szilágyiékat meglátogatja, egyszer megint átszólhatna hozzám. Igen szívesen üdvözli a viszontlátásig: Kaffka Margit. Jelezze egy kártyán, ha jön, — még Újpesten lakom, ez jobb igy. Üdvözli..." * 1910-ben saját költségére egy évi tanulmányi szabadságot kapott, Bárczy István[48] polgármester segítségével. 1910-11. iskolaévben már nem tanít az újpesti iskolában. A nyári szünidőben elindul első külföldi útjára. Ez is úgy történik azonban, hogy válófélben levő ura elébe utazik Bernbe és onnan együtt teszik meg a további utat. Erről ír anyjának egyik levelében, mely töredékben, dátum és aláírás nélkül maradt meg. Er.III. "Kedves Anyám! A múltkori sürgöny szegény volt anyósomról szólt, később jött a másik, a halálhírét hozta. Hatvanöt éves volt, de még élhetett volna, ha a 250. 000 forintos vagyon mellett el nem hanyagolják a baját. Évekig nem gyógykezeltette az ura az orrvérzését, ami egy nagyobb, belső baj jele volt. Nagyon jó asszony volt szegény, igen sajnáltam, s ha itt temetik, el is mentem volna. De a lányánál halt meg, falun, Zemplénben, s igy mégsem mehettem a család vendégül, csak irtam részvéttáviratot, s levelet; bár Bruno azt hiszem, rossz néven veszi. O tényleg elibém jött Bernbe, (Sweic) és szép gyalogparthiekat csináltunk az alpeseken visszajövet, s együtt láttuk Bon, Brienz, Interlaken, Luzern, Lindau, München és Salzburg városokat. A válópörünk azért zavartalanul folyik, ám mi jó rokoni viszonyban vagyunk és maradunk, amennyire ez a Bruno impressionista és következetlen természetével az lehetséges. A szabadságot én nem pihenőül vettem, hanem hogy a városnál kapjak, ezalatt megbízást mely a beválasztásnak előfeltétele s ezért az államot még se kelljen bizonytalanra otthagyni, s a pensio-éveimet átvétethessem. Ma jártam a városházán, s gróf Festetich kiüzent a tanácsülésből hogy napok múlva kézhez kapom a megbízást. Az ő sógora tudniillik Hoitsy Pál képviselő, a Vasárnapi Újság szerkesztője. A tanácsjegyző meg régi iskolatársnőm férje, s ugyszólva őmaga szólított fel a lovalt bele az átmenésbe. — November 25-eig lakásom Újpest, Baross u. 26. — Akkor átköltözöm Budára, Márvány utca 29.