Rolla Margit: Kaffka Margit. 2. Út a révig (A MTAK közleményei 12. Budapest, 1983)
Út a révig
185 A levél vonalas levélpapíron, három oldal. Tintával írva. Dátum: HM.45. " Déva 1918. X. 17-én ." "Édes jó anyám! Az arcképes igazolványt megkaptam. Bár az igazgató ur azt mondta hogy nem lessz szükség rá, mikor az ajánlottat kaptam, (mikor valaki ajánlottat kap akkor megnézik, hogy nem kapott e pénzt.) A harminchat koronát már régebben megkaptam, csak a tegnapi levelemben elfelejtettem megírni. Nagyon kérem küldjön csomagot, mert nagyon éhes vagyok. Itt nagyon unalmas Máma voltunk egy közeli faluban, "Marossolymos" a neve, dévától három kilométernyire van de még tovább is mentünk másfél kilométerrel, ugy hogy visszajövet összesen kilenc kilométer tettünk meg. Most reggeltől estig csendes foglalkozás van, ami nagyon unalmas. Egyetlen jó szórakozás van ijenkor ez az evés, eszt pedig csak akkor lehet tenni mikor van csomag. Erre legyen tekintettel. Én megvagyok a magam bőrében. Most a studiumot áttették a betegszobába. Egész nap orvosságszagban vagyunk. Minden háló szobából a fiuk átköltöztek az első hálóba. Nagyon érdekes mert még szokatlan. Már nyolcórakor lefekhetünk és csak hétkor kell felkelni jobban mondva csak akkor szabad. De erre való tekintettel a tanár ur megengedte hogy este könyvet vigyünk az ágyba és reggel aki korán kel az olvashat az ágyban. Én mindig igy csinálok. Könyvtárt kaptunk én universumot kaptam ami nem nagyon érdekes de egy fiu aki elutazik ide adta az ő könyvtáriát melynek cime: "két egy magyar fiu kalandjai ázsiában." Nagyon érdekes. A skatujátxxx visza fogom küldeni holnap. Kezeit ezerszer csókolja szerető fia: Laci." Kaffka Margit okt. 20-án válaszol. Megírja benne a kenyérjegy s a csomagküldés gondjait. — "Ervin bácsi most volt itt s vitt egy mikrotomot magának, most a spanyol betegségen akarja tanulmányozni a szövettani elváltozásokat." (Nyugat ö tödi k levél.) "Édes fiam! A könyvet, hogy hasznosat olvashass, ma vagy holnap elküldöm; csomagot azonban nem küldhetek annyiszor, ahányszor te sürgeted. Minden hónap elején küldök egy nagyobbat abban a papírdobozban, egyet Ervin bácsi s egyet édesapád, ez három havonta, többre biztosan nem számithatsz, ha lehet, ügyis küldök, de nem szép, hogy minden levél azzal van tele. Tudom, hogy ez divat nálatok az intézetben, de legyen bennetek egy kis belátás is és tekintet a háborús időkre. Húsféle még elromlott volna, mikor még az apád-küldte mézeskalács is megpenészedett, a posta nagyon soká hordja. Tésztához csak egyszer egy hónapban van cukrom, többször nem lehet, még a takarítoném is teáztatnom kell. Most a kenyérjegyem is elfogyott teljesen, majd a jövő hónapban lesz újra. Ha a takarítónőm hoz kenyérjegyet, akkor esetleg tudok még kis süteményt küldeni, de mindezek az utánjárások