Rolla Margit: Kaffka Margit. 2. Út a révig (A MTAK közleményei 12. Budapest, 1983)

Út a révig

ÚJPEST Kaffka Margit anya lett. Az író Kaffka Margit az anya hangján 1906 óta néhány szép gyermekéhez szóló verset írt. Az egyik: Lackó, megjelent 1906-ban A Hét II.köt. 510. oldalán és a Kaffka Margit könyvé-ben, utóbbiban a Petike utazik c. vers is, valamint a Bölcsődal, amelyet később a Szerda 1907. 1. sz. 24.oldalán is közöltek. (Ez a Szerda rövid életű lap volt, mindössze hét szám jelent meg belőle. Ambrus Zoltán, Ignotus és Meller Simon voltak főszerkesztői.) A nő friss öröme volt a gyermek. Az író pedig dolgozott. Csakhogy — nemsokára újra jött a nyugtalanság és a láz. Mindenképpen Pestre akart jutni, s ez végre sikerült is. Fröchlich Brunót[19] kinevezték Budapestre a Földmívelésügyi Minisztérium erdészeti osztályára erdőmérnöknek. Kaffka Margitot pedig — a derék Gönczi Mór [20] segítségével, — aki azóta már miniszteri osztálytanácsos lett, — áthelyezték az újpesti Polgári Leányiskolához, tanítónőnek. 1907-ben Újpestre költöztek. Egy kis földszintes házat béreltek ki, kis kerttel és ott éltek gyermekükkel (Baross u.26.). A minisztérium messze, de az iskola közel volt. Abban az iskolában tanított akkor Herrer Cézár festőművész felesége, a nagybányai Drumár Alexandra is, akivel meleg barátságot kötött. Érdekes véletlen, hogy ugyanakkor abban az iskolában volt tanár Babits Mihály is, de vele ott sohasem találkozott. Herrernével annál többet volt együtt. Bár Fröchlich nem kedvelte. Azt mondta: "O a Margit rossz szelleme." Haragudott Kaffka Margitra, mert eljárt délutánonként a Bristolba, a Nyugat-társaságba, azért meg különösen, mert Herrerékkel elment vacsorázni a Fészekbe. Herrernével járt a Galilei-körbe is. [21] Ámulva hallgatták, hogy mit és menynyit tudnak a fiatalok. "Azt hittük, — mondta nekem Herrerné —, hogy mi nagyon sokat tudunk, de ott rájöttünk, hogy még rengeteget kell tanulnunk." "Te csak ne tanulj, — intette le Kaffka Margit —, tanulni csak nekem kell." 1907. július 5-től 1910 szeptemberéig volt tanár ebben az I.sz. Polgári Leányiskolában, ahol magyart és földrajzot tanított. Rengeteget dolgozott ebben az időben. Még az iskolai szüneteket is kihasználta. Jártak, keltek körülötte, de őt ez nem zavarta. Egyre-másra emelte le a hatalmas lexikonokat a könyvtár polcairól.