Rolla Margit: Kaffka Margit. 2. Út a révig (A MTAK közleményei 12. Budapest, 1983)

Út a révig

16 Itt tanári működése alatt, három tankönyv szerkesztésében vett részt. De az újpesti iskolában kitöltött személyi lapja 7. rovatába, amely az "irodalmi műkö­dés" címet viseli, — megjelent könyveinek felsorolása után — ezt írta be eddigi munkásságáról: Miskolcon "társszerző" a "Magyar nyelv és magyar olvasókönyv" ­ben, a nemzetiségi polgári iskolák számára." Ezzel négyre emelkedik a tankönyvek szerkesztésében való részvétele. Újpesten 1908-ban megjelent Nagy Bélával együtt szerkesztve: Magyar Olva­sókönyv a Polgári Leányiskolák 1. osztálya számára. 1910-ben Kellner Fülöppel együtt szerkesztve megjelent: Magyar nyelvtan a polgári fiú- és leá nyiskola II. osztálya számára. Ugyancsak 1910-ben Istvánffyné-Márki Gabriellával és Nagy Bélával együtt szerkesztve megjelent: Költészettan a magyar nemzeti irodalom történetének át­tekintésével, a Polgári Leányiskola IV. os zt, számára. Ebben a könyvben két verse is benne van Kaffka Margitnak: Petike jár és Petike utazik. (Utóbbi később Utazás címmel jelent meg.) A II. D. osztályban adott órákat. Olyan szuggesztív ereje volt, hogy az órá­kon csak rá figyeltek. Önképzőkört alakított. A növendékek verseket és novellákat írtak és elhanyagolták a többi tantárgyakat, valamint külsejüket is, ahogyan azt Kaffka Margittól látták. Egész külső megjelenése rendetlen volt akkor is. Elmondták tanártársnői, hogy kétféle harisnyában, sőt olykor lyukas harisnyá­ban járt az iskolába. Egyszer egy tanárnővel együtt ment fel a lépcsőn s közben feljajdult. — Mi történt? — Kérdezte az. — Leszakadt a szoknyám alja és nem volt időm megvarrni, csak gombostűvel tűztem fel s most megszúrt. Más alkalommal: — Mi lóg a hátadon, Margit? — kérdezték tőle. — Nem tudom. — Úgy látom, a gallérod. — Hát megvan? Mindenütt kerestem és nem találtam. Az uram gallérját kellett feltennem helyette. Ha a ruhája elszakadt, gombostűvel tűzte rá a foltot, s úgy ment az iskolába tanítani. Nem bírta a rendet. Ha felolvasott, vagy társaságba ment, a kitűnő Ízlésű Herrerné segítette az öl­tözködésben, de mire egyet fordult, már másként rendezett valamit, mindig szét­dúlta a frizuráját. Nem volt egyetlen értékes ékszere sem. Fényképezéshez külön adtak neki s kü­lön ölteztették. De elmondták tanártársnői, hogy rossz háziasszony is volt. Elrettentő például emlegették, hogy 1 kg lisztből kevert palacsintát magának és az urának. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom