Rolla Margit: Kaffka Margit. 2. Út a révig (A MTAK közleményei 12. Budapest, 1983)
Út a révig
172 mostanában mindent. A fiuk sem panaszkodnak miatta. Azt hiszem nem irtam még: a teremben van még egy fél szekrényem élelmiszernek (már üres) és egy asztalom fiókkal könyveknek az iskolakonveket már rég megvettem. A tanulás jól megy feleltem franciából és jól. Örülök hogy küld csomagot, különösen annak hogy sütemény is lesz benne. Ha pénzt akar küldeni ennivalónak azt jobb volna ha nekem küld i mert a tanár úrtól nehéz volna kérni. Ezer csókolja Laci. — írjon." Szeptember 23-án ismét fia ír levelet Déváról. Megkérdi, hogy járhat e faragászatra, mert egy tanár azt is tanít. A csomagot köszöni. Kézzel tintaceruzával címzett boríték. HM.41. "Nagys! Kaffka Margit urnő Budapest I. Naphegy u. 15. földszint." A postabélyegző dátuma: "Déva 918. Szept. 23." Belül tintával írt levél, két oldal, dátum nélkül. "Édes jó Anyám! — A csomagot amit küldött megkaptam, nagyon szépen köszönöm, a kenyeret ugy ettük meg, mint kalácsot. Már több mint fele elfogyott. A szilvából is ettünk sokat. A dió már elfogyott. A lekvárral is az történt. Az iskolában az egyik tanár faragászatot is fog tanítani egy félévre tiz korona. Én is szeretnék járni, kérdem hogy szabad-é? A tanár ur azt mondta hogy ezt a nyugtát küldjem el ami a borítékban van. A szennyest odaadtuk már a mosónőnek. A borbély itt volt tegnap engem is megnyírt de nem kopaszra hanem hogy kétoldalas frizurát hordjak. Fürdeni is fogunk menni nem sokára. A fiuktól lehet venni néha egy kiscipót negyven ötven krajcárért azért a zsebpénzemet is kikérem mindég (egy hétre egy korona.) Kezeit csókolja szerető fia: Laci." Kaffka Margit lent volt uránál Temesváron és szept. 24-én már Budapestről ír neki levelet. Elmondja, hogy járt a lapnál,kikkel találkozott." kezdek beletanulni az emberekkel való modorba. Kicsit hencegni kell, föllépni kell s akkor megy minden." " szeretnék vagy két képet venni s aztán félretenni valamit öreg napjainkra melyet is (a pénzt) adja isten hogy vigan elutazhassuk s elflangálhassuk az ő nagyobb dicsőségére és a mi örömünkre."
