Rolla Margit: Kaffka Margit. 2. Út a révig (A MTAK közleményei 12. Budapest, 1983)

Út a révig

173 Kézírással: Er.XXXIII. "Hétfő este. 1918. szept. 24." Gépírással: "Drága egyetlenem. Ma mindjárt nekiduráltam magam és két cikket megirtam; egyet a könyvtárról s egyet arról, hogy miből öltöznek a nők s hogy addig nem lesz vége a háborúnak, mig tart a lepedőkből, amit két ru­hának lehet festetni. Mindkettő silány, mint az én egész ujságirói működé­sem; nivóm alatti — de ezt csak ugy pénzért és sietve irom, hogy aztán a regényt csinálhassam. A könyvtárcikkben egy kicsit nekimentem a többi könyvtárnak, pl. h. a tanár lakására járnak a lapok, stb. ha sajtópör lesz, majd állj mellettem. A lapnál voltam este s ott szörnyű udvariasság volt megint; nem tu­dom, miért kényeztetnek ennyire, szinte gyanús, mondanám, ha rosszmá­jú volnék. Hatvany szinte könyörgött az Esztendő ügyben s hogy nem tágí­tottam, végül azt mondta, hogy ó, milyen asszony vagyok, milyen prima­donna, hogy imád s efféle szamárságokat; szóval ezzel nem lehet komo­lyan beszélni. A derék kis öreg Liptai[115] ellenben mindenben igazat adott s kijelentette, hogy a Naplónál ilyesmiket sohasem fogok tapasztal­ni. Ez alaposan megszerette az Írásaimat. Általában kezdek beletanulni az emberekhez való modorba. Kicsit hencegni kell, "föllépni" kell s akkor megy minden. A tárcát fölemeltettem háromszáz koronára s a könyvek iv­számát kettőszázról négyszázra. Hiába, muszáj volt praktikuskodni egy kicsit. Most egy tizenötives könyvért hatezer koronát kapok. — Itt volt Stella az imént, nagyon kedves volt; azt mondta, hogy pompás színben vagyok. Már előbb vacsoráztam, hideget, Lukácséknál,[116] illet­ve átvittem a magamét, mert nem volt hozzá kenyerem; igy aztán meg­osztoztunk. A sürgönyöd nagyon pontosan kaptam édes drága és ezért nem aggódtam; délben már itt volt a sürgöny. Igyekszem jól enni már csak azért is, mert látom, hogy tetszem neked igy jó színben?; csakhogy ezzel ez jár ám, szivem, hogy alakban is meghízom szétmegyek; fogsz-é sze­retni egy "kövér nő"^t? Szombatra bizony elmennék, ha lesz lakás; alig várom a leveled. Drága szegénykém te, nagyon rossz rágondolni, hogy te most abban az undok városban még undokabb lakások közt keresgélsz. Csak ne tartson soká és lelnél valamit drága egyetlenem. Igaz, ma délelőtt m nem voltam szobrolni; mikor indulni akartam, be­szólt Pick[117] h.dolga van; de holnap menjek jövő héten (nem ezen) kész is lesz. Cigányhoz[118] kép-ügyben elmegyünk Stellával. Holnap felveszek kétezer koronát vállalattól; már itt az utalvány. Laci számára perecet vet­tem Pakányinál s majd feladom neki. Elseje után Temesvárról küldünk, ugye szivem a menázsból valamit? Szeretnék vagy két képet venni s aztán félretenni valamit öreg napjainkra; melyet is (a pénzt) adja Isten hogy vigan elutazhassuk s elflangálhassuk az ő nagyobb dicsőségére s a mi örömünk-

Next

/
Oldalképek
Tartalom