Rolla Margit: Kaffka Margit. 2. Út a révig (A MTAK közleményei 12. Budapest, 1983)

Út a révig

169 nak, hogy időnként engedjen belőle uzsonnáravalót venni. Jobb szeretném, ha cso­magokkal lehetne boldogulni. Azonban a spárgákat küld vissza mindig egy nagyobb, erős boritékba zárva; ez nagyon fontos! Igen sok spárga volt az ágynemű-csomagon is, mikor vittük; azt is szedd össze és küldd vissza. Ha ezt a csomagot mégis meg­kapod. nagyon jó volna, ha a dobozát (igen jó fedeletlen doboz) is vissza tudnád küldeni üresen a postán: ügyeskedj kicsit! Talán kapsz erre szabad időt. Majd be­szélek apáddal is a napokban s megkérem, küldjön ő is néha. Mert zsirt (zsiroske­nyérnek), hust vagy szalonna félét nem küldhetek, erre várni kell; mig az idő meg­hidegül; süteményhez pedig csak elseje után lesz cukrom, lisztem. Fehér kenyeret néha küldök, mig lesz itt, de igyekszem ezentúl inkább apró csomagokat és többet küldeni; csak a jó pecsétviaszt el ne gyúrtad volna, kis kölyök! Két leveledet megkaptam s az elsőt kivált nagyon élveztem diákos, kedves hang­jáért; egész jól kezdesz fogalmazni pajtikám, de a helyesírásban még csehül állasz, írj süriin, majd küldök papirt és bélyeget; s legyen benne egyéb is, mint csomag­ügy; például hogy a t an u 1 á s hogy m e gy . megvannak-e már a könyveid, ne­héz-e a francia, használt-e az a kevés, amit Temesváron Ervin bácsitól tanultál? Ervin bácsinak is küldhetsz néhány üdvözletet; ő mindig üzeni neked, hogy üdvö­zöl; múltkor is egy teljes órán át sort állt a postán a csomagoddal. Azt mihelyt megkapod, jelezd fiam s ha e hó végéig nem kapnád, akkor ird meg s reklamálni fogom, itt van a cédula. Mi még Déván megnéztük a várat is délután s mondhatom kevés bájosabbat lát­tam, mint a kilátás onnan a kis városra. Kényelmes ut visz fel (még én is jól bir­tam) s egy fiatal fákkal beültetett oldalon halad; szép tarka őszies lombtenger lát­szik s lenn mélyen a sok kertü város piros háztetőivel, a Maros sok kanyarulata csillog, zöld mezőben kis országút-szalag, kis vasúti őrház, szemafor; mert min­den oly picinek látszik onnan, mintha játékból volna. És véghetetlenül tiszta, porta­lan jó levegő. Elhiszem, hogy ez is éhesit. De azért boldog lehetsz, ha fiatalságod első éveit egy ilyen kedves helyen töltheted majd s nem valami unalmas, alföldi, pusztai városban, buta laposan, mint én. Bizony ebben is Arannyal tartok, nem Petőfivel, jobb szeretem a hegy-völgyes kies természetet. Remélem, feljuthasz egyszer kirándulni, ha előbb nem tavasszal, olyan gyönyörű. Láttuk felülről az in­tézet udvarát, a sok kis mozgó szürke pontot, játszó fiukat, de persze messzelátó nélkül nem vehettük ki a kis fehér pontot: Lacót. Mi itt csendesen élünk azóta. Ervin bácsi pihen a réten, olvasunk, sokat va­gyunk együtt Feri bácsiékkal. SzekirozzukTekla nénit, hogy tegye már le azt a ron­gyos érettségit; végin sirvafakad, berohan "truccolni" a fürdőszobába; de azt hi­szem, a te érettségid hamarabb lesz letéve. (Remélhetem-e ?) Ha Ervin bácsi el­megy (sajnos már holnapután) nagyon nekikezdek itt a dolgoknak s ő is ugyanugy Te­mesváron. Azóta csak Rabindranath Tagoréról szóló cikket irtam meg s még nem értem rá beküldeni a szerkesztőségbe. Együtt voltam minap Balázs Sándor bácsi­val Schöpflin Aladár bácsiéknál, üdvözli a dévai tanár urakat, illetve azokat, aki­ket Udvarhelyről ismer. Hát a háboruanak mikor lesz már vége? Tán te megálmodod, itt ugy se tud sen­ki semmit s ha beszélnek, már nem hiszek senkinek. Annyit csalódtam ebben. Azt mondják, most már majd csak kibonyolódik, de csak az Isten tudja. Pedig addig te sem kaphatsz kis szobát, (pedig képzeletben már be is rendeztem), hisz tudod, nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom