Rolla Margit: Kaffka Margit. 2. Út a révig (A MTAK közleményei 12. Budapest, 1983)

Út a révig

166 És megbékülni bizony Eljön-e az Ur, majd ha hívom? Ha felhőkben, vizek sodrán, föld hűsén keresek Két óriás, merítő, lágy, nyitott, örök tenyeret, Mely kitárul se adva, se kérve, Lehajthatom-e egyszer fejemet? Feszült lelkem belesimulhat-e végre Az Isten óriás köd-tenyerébe? Gyönyörű: nem cáfol meg talán egészen engem, de gyönyörű a költő tud ilyen sorokat írni, aki hűvös rétor is. És Kaffka Margit könyve nagyon szép könyv, tör­ténet, szomorúság, lemondásos hit a boldogságban: művészet. Örüljünk Kaffka Margitnak, mert ő a feminizmus már megérkezett magyar dia­dala, egy asszony-író, akinek nem kell udvarias, hazug bókokat mondani. Erős, ember, művész, kinek jó és biztos sorsa van s minden kritikák se tarthatnák visz­sza az élethez adva-adott, kijelölt útján, mely minden lendületében az övé." Nyugat, 1918. máj. 1. A könyvet ismertették: Ady Endre, Kaffka Margit versei (Az élet utján) Nyugat 1918.9. Hatvany Lajos Kaffka Margit versei (Az élet utján) Esztendő. 1918. május m.j. Kaffka Margit. Az élet utján. Világ 1918. 210. Kosztolányi Dezső: Kaffka Margit Az élet utján. Pesti Napló 1918. 94. Gaál Gábor: Kaffka Margit Az élet utján. Jelenkor 1918.120-23. H. László Ary: Asszonylyra. Éva. 1918. jan. Az élet útján verskötetét így dedikálta Bauernak: "Ervinemnek, drága jó uramnak, egyetlen jó és igaz társamnak és ba­rátomnak és mindenemnek Bp. 1918. febr. 5-én. Margitja." (A dedikáció kézírás:, Bauer Hilda közlése.) Ugyancsak ezt a könyvet küldte sógornőjének, ezekkel a sorokkal: "Hildáéknak igaz szeretettel Margit." * 1918.május végén Lacó fia levelet ír édesanyjának. Címzés levelein mindig Kaffka Margit, nem Bauer Ervinné. Megírja, hogy már jár német órára s készíti anyjának a születésnapi ajándékot. Ebben az 1917-18. tanévben még az apjánál lakik, onnan jár iskolába, mint az előző évben is. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom