Szántó György Tibor: Az akadémiai könyv- és folyóiratkiadás története (A MTAK közleményei 11. Budapest, 1983)
II. Az Akadémia kiadói tevékenysége a felszabadulás után
59 VI. Műszaki Tudományok Osztálya A VI. osztály — a II. -hoz hasonlóan — az automatikától a szilikátkohászatig egy sor egymással csak nagyon távolról rokon tudományt foglalt magába. Abban viszont nem különböznek egymástól, hogy a műszaki tudományok terén a felszabadulásig magyar nyelvű tudományos kiadás alig létezett, számos területen pedig teljesen hiányzott. Természetesen a VI. osztály is fordítással igyekezett behozni ezt a tetemes hátrányt, mely népgazdaságilag stratégiai fontosságú ágazatok — pl. bányászat — előrehaladását, elméleti fejlődését veszélyeztette. Az 1950-től számított 4 év könyvtermésének 1/3-át szovjet fordítás tette ki. Az időszak második felében a fordítások aránya a hazai munkák számával összehasonlítva jelentősen csökkent — összefüggésben a hazai műszaki tudományok nagymérvű színvonalbeli és menynyiségi fejlődésével. A 10 év során csaknem 100 önálló mű jelent meg a VI. osztálynál, ebből 18 fordítás volt. (Utóbbiból is 14 még 1955 előtt keletkezett.) Az 50es évek elején a műszaki könyvkiadás sem mutatott tervszerűséget. Kivételt csak a hidrológia és a földtan jelentett, ahol a munkák megjelenését terv írta elő. Az időszak második felében, a kutatóintézetek, tanszéki kutatócsoportok, laboratóriumok hálózatának kiépülésével akadémiai kutatási tervek is készülhettek, melyekre az egyes intézmények kiadványtervei ráépülhettek. (Itt is megfigyelhető, hogy az intézményesített — ily módon "kollektivizált" — tudományművelés a tudományok természetétől függetlenül kedvezően hat a kiadói tevékenységre is.) Az osztály által képviselt 21 (!) tudományág területéről jelentek meg munkák az Akadémiai Kiadó gondozásában. A műszaki tudományokkal szemben támasztott akkori hazai igényből adódóan ezek zömmel az oktatás számára készültek. Főleg résztanulmányok, rendszerező művek születtek, melyek a gyakorlati szakembergárda irodalommal való ellátását szolgálták. Ezért elméleti, kifejezetten akadémiai jellegű munka kevés akadt, bár nem egy igen magas színvonalú mű a Műszaki Könyvkiadó gondozásában jelent meg. Ebben a tényben az is közrejátszott, hogy a műszaki tudományok eredményeit különösen gyorsan kellett a szakmai közönség kezébe adni, és utóbbi kiadóvállalat az Akadémiai Kiadónál jóval kedvezőbb átfutási idővel dolgozott. A műszaki könyvkiadás külföldi exportja igen szép fejlődést mutatott, egy fémkohászati munkát például a világnyelveken kívül japánra is lefordítottak. Az osztály akadémiai folyóiratkiadása a MTESZ-lapokkal együtt fogta át a műszaki tudományok rendszerét, méghozzá sajátosan kialakult profilok alapján. A MTESZ műszaki szakfolyóiratai ágazatonként jelentkező igényeket elégítettek ki, és elsősorban a napi gyakorlat feladatainak megoldásához nyújtottak segítséget. Az akadémiai lapok — inkább lévén elméleti jellegűek — a műszaki tudományok elméletének fejlesztésére vállalkoztak. A 10 év alatt az akadémiai műszaki lapokban 1603 cikk jelent meg (legtöbb a mechanika és szilárdságtan köréből). Az Acta Technica szakcikkeiből angol, francia, nyugatnémet technikai lapok is közzétettek, a szocialista sajtó is rendszeresen vett át anyagokat. Az Acta Technicán kívül a többi lap rendszeres megjelenését azonban nem sikerült biztosítani.
