Szántó György Tibor: Az akadémiai könyv- és folyóiratkiadás története (A MTAK közleményei 11. Budapest, 1983)

II. Az Akadémia kiadói tevékenysége a felszabadulás után

60 VII. Kémiai Tudományok Osztálya A VII. osztály tudományos kiadással kapcsolatos tevékenysége mutatja fel az osztályok között a leggyengébb eredményeket. Mindössze 32 munka jelent meg,ami rendkívül kevésnek számít. E művek műfajonkénti megoszlása sem kedvező, a 15 fordítás és 3 bibliográfia mellett mindössze 11 önálló munka született 1950 és 1960 között. Ezt a nagyfokú lemaradást csak részben menti a kémiai kutatás-fejlesztésnek és tervezésnek a többi tudományághoz képest megmutatkozó hátránya. Az évi 1,1 átlagú önálló munka értékét is csökkenti, hogy 1952-ben 3 önálló mű, 1953-ban és 1954-ben viszont egyetlenegy sem született. A megjelent munkák közül 10 a fizikai kémia, s a szervetlen kémia területén jelent meg, viszont olyan népgazdaságilag rendkívüli jelentőségű tudományágak, mint a szerves és szervetlen kémiai technológia kiadványozása teljesen elhanyagolt volt. Az osztály mindezekkel a hiányosságokkal jelentéseiben önkritikusan foglalkozott, és a 60-as évektől az előrelépés is bekövetkezett. Másrészt itt sikerült a legkevésbé úrrá lenni a természettudományos művek kiadásának jellegzetes problémáján, hogy a hosszú gyakorlati, kísérleti feladatok az eredmények publikálásától vonják el az időt. Innen adódott az önálló monografikus feldolgozások igen alacsony száma, amelyet azért némiképp korrigálnak a folyóiratcikkek formájában közzétett jelentős tanulmányok. Az osztálynak a vizsgált periódusban egy szakmai folyóirata működött, az Acta Chimica, amely a kémiai tudományok összes ágazataiból származó tudományos dolgozatok közlésére szolgált. A 10 év során 21 kötetben 797 tudományos dolgozatot publikáltak, melyek tudományági megoszlása jóval kedvezőbb volt a könyvkiadásénál. Az elméleti színvonal kétségkívül megfelelő volt; az 1960-ban alapított Index Chemicus — amerikai referáló szaklap — a világ 100 legjelentősebb folyóirata között tartotta nyilván az Acta Chimicát. Számos nyugati és szocialista ország szaksajtója ismertette a magyar kémiai tudományok eredményeit. A kisebb terjedelmű közlemények kielégítő mennyisége és színvonala mellett azonban az osztály publikációs tevékenysége egészében véve nem szolgálta megfelelően az osztályhoz tartozó tudományok elméleti fejlesztését, az önálló, magyar monográfiák iránti szükségleteket nem elégítette ki. Biológiai Csoport[42] E tudományterület szervezeti mozgása csak a 60-as évek elejére fejeződött be, ezért figyelemreméltó, hogy a változások káros hatása alig tükröződött a biológiai tudományok publikációiban. (A IV. Biológiai Osztályt 1953-ban feloszlatták, tagjait részben az Agrártudományi, részben pedig az Orvosi Osztályba sorolták be. E két osztály biológusaiból 1955-ben alakult meg a Biológiai Csoport.) A kiadási tevékenység tudományági struktúrája időszakunkban még meglehetősen egyoldalú volt, az állattan és növénytan publikációkban is tükröződő fejlettsége mellett a többi területek lemaradást mutattak. Ennek oka az volt, a régi Zoológiai és Botanikai Bizottság átmentette kialakult szervezeti egységét, így több jó szakkáderre támaszkodhatott, mint a később alakult szakbizottságok. A nálunk "fiata-