Szántó György Tibor: Az akadémiai könyv- és folyóiratkiadás története (A MTAK közleményei 11. Budapest, 1983)

II. Az Akadémia kiadói tevékenysége a felszabadulás után

1945. április 4. után természetesen nem indulhatott meg azonnal a tudományos élet. A lerombolt ország népére az újjáépítés, a termelés beindításának nagy feladatai vártak, a szellemi energiákat pedig jobbára a politikai küzdelmek emésztették fel. A tudományos tevékenységet megbénította, hogy ehhez az anyagi feltételek minimuma és a szükséges személyi tényezők is hiányoztak. A felszabadulás után a régi Könyvkiadó Bizottság (KKB) sem volt munkaképes. 1947-ben a főtitkár formailag is megszűntnek tekintve az akadémiai könyvkiadás e fő szervét, újjáalakítására tett javaslatot — eredménytelenül. [1] Egy évvel később is csak azt jelenthette beszámolójában a főtitkár, hogy "Az utóbbi években szűkös anyagi viszonyai folytán az Akadémia kevés jelét adhatta munkásságának... könyvkiadása és folyóiratai szüneteltek, anyagi eszközök híján."[2] Nemcsak az akadémiai,de más tudományos publikáció is alig jelent meg. Az ország megoldásra váró gondjainak rangsorában élen álltak a politikai kibontatkozást, a lakosság életszínvonalát, a gazdasági stabilizációt legközvetlenebbül érintő feladatok. Távlatait tekintve azonban a tudományos élet, s vele a publikáció szünetelése is kézzelfogható és fenyegető következményekkel járhatott. E felismerés nyomán, a két munkáspárt 1948. júniusában történt egyesülését követően az MDP mellett működő Könyvbizottságot szerveztek. Ebben az akadémikusok is helyet kaptak a tudományos könyv- és folyóiratkiadás megszervezésének és elvi irányításának feladatával. Bár legfelső szinten elvi irányítás alá került a — széles értelemben vett, s benne a tudományos — könyv- és folyóiratkiadás, utóbbira még várni kellett. Az MDP Könyvbizottsága a tudományos publikáció elvi és szervezeti-technikai problémáin egyelőre még nem tudott úrrá lenni. 1949 első felében a tudományos könyv- és folyóiratkiadásnak gyakorlatilag még mindig nem volt gazdája, és bár a munka beindításának mikéntjére vonatkozóan születtek elképzelések, ám ezek csak a kiadványozási szakértelem és jártasság hiányát bizonyíthatták. A kiadványozás gyakorlatát illetően az alapkérdést az jelentette, hogy a könyvés folyóiratkiadást egymástól elkülönítve, vagy pedig közös igazgatás alatt szervezzék-e meg. Végül is az előbbi elképzelést próbálták ki a gyakorlatban is. Az MDP Könyvbizottsága hosszas viták után 1949. május 12-én a következőképpen döntött: "A tudományos folyóiratok kérdésében (a Könyvbizottság) — (Sz.Gy. T.) azt a véleményt fogadja el, hogy indokoltnak tartja külön tudományos folyóiratkiadó vállalatot létesíteni a Tudományos Tanács felügyelete alatt és egyelőre nem tartja kívánatosnak a tudományos könyv- és folyóiratkiadás összevonását." [3] Legalábbis a lehetősége tehát már adva volt annak, hogy a tudományos könyv- és folyóiratkiadás gondozására vállalat létesüljön.