Szántó György Tibor: Az akadémiai könyv- és folyóiratkiadás története (A MTAK közleményei 11. Budapest, 1983)

II. Az Akadémia kiadói tevékenysége a felszabadulás után

42 A Gazdasági Főtanács előbb rendeleti erőre emelte a Könyvbizottság döntését[4], majd újabb rendeletére[5] 1949. július 1-én megalakult A Tudományos Folyóiratkiadó Nemzeti Vállalat (továbbiakban: TFNV). Pozitív fejleményeket a TFNV szervezeti fogyatékosságai miatt azonban továbbra sem jegyezhetünk fel. Több, már korábban is létezett, sőt részben egymással rivális lap kiadóvállalatából — egyesítéssel — született meg az új vállalat, így már önmagában sem volt biztosítható a zökkenőmentes átállás. A munkát károsan befolyásolta, hogy mindegyik — korábban önálló — egység saját előfizető és olvasó közönséggel rendelkezett, és önálló kiadói profil alapján tevékenykedett. 1949. július 1. után ezekről nem lehetett sem automatikusan lemondani, sem valahogy "összeolvasztani" őket. Az új TFNV szintén nem akarhatta ezt olvasó közönsége veszélyeztetése nélkül. így adódott, hogy a TFNV-n belül az integrálódni egyelőre képtelen részvállalatok szervezeti önállóságuk megszűnte után is elkülönültek, anélkül, hogy korábbi munkájuk (nem éppen kiváló) minőségét és színvonalát fenntarthatták volna. Szalai Sándor, a TFNV vezetője gyakorlatilag megoldhatatlan feladatok előtt állt. A TFNV-ről szóló, az Akadémia Elnökségéhez írott jelentésében a növekvő zavarok okát két dologban látta. Egyrészt abban, hogy az alapításkor a "... leghalványabban sem vették figyelembe... egyáltalán a pénzügyi realitást," másrészt: "az egész folyóiratkiadási terv végeredményben teljesen véletlenen alapszik." [6] Megállapításaiban nem volt túlzás. A vállalatot 4,5 millió ft deficittel inditották útjára, ennyit tett ki az alapítórendelet által "önálló alapítás"-nak nevezett cég beolvasztott jogelődjeinek együttes vesztesége. A 4,5 milliós deficittel viszont utólag megterhelték a Magyar Tudományos Tanács (MTT) már korábban kialakított és elosztott költségvetését. A vállalat pénzügyi zavarai így a fenntartó és ellenőrző szerv másirányú munkáját is nehezítették. Nemkevésbé kedvezőtlenül hatott az a tény, hogy a julius 1-én alakult vállalat dolgozóinak bérbesorolása még 5 hónap múlva sem történt meg. [7] A dolgozók anyagi helyzetének rendezetlensége érthetően nem segítette elő a nyugodt és tervszerű vállalati munkát. Ami pedig a TFNV kiadói tervét illeti, elég legyen itt csak annyit megemlíteni, hogy nem tudományos folyóiratok kiadásával is megterhelték az amúgy is szűk kapacitását. Ezek után aligha meglepő a TFNV első főosztályvezetői értekezlete jegyzőkönyvének bejegyzése arról, hogy a főosztályvezetők nincsenek tisztában a megoldandó feladatokkal. [8] A könyvkiadás terén sem volt kedvezőbb a helyzet, noha itt új vállalat alapítását nem tartották szükségesnek. A korábban is működő Egyetemi Könyvkiadót jelölték ki a MTT könyvkiadási terveinek végrehajtására — Tudományos Könyvkiadó Nemzeti Vállalat (továbbiakban: TKNV) néven. [9] Az elképzelés azon alapult, hogy az egyetemi szükségleteket kielégítő vállalat profilja hasonlított legjobban a tudományos kiadványozás később meghatározandó tematikájához. A szervezet és felügyelet kiforratlansága, az ebből eredő anarchia azonban itt is hamarosan megoldhatatlan nehézségeket eredményezett. A felmerülő problémák egész láncolatát okozta, hogy a TKNV profilja nem korlátozódott az MTT megrendeléseire, csak elsőbbséget volt köteles biztosítani utóbbi megbízásai számára. Mivel nem történt új alapítás, korábbi szerződései érvényben maradtak, azok határidőinek betartására tehát szintén jogi kötelezettség szorította.