Rolla Margit: A fiatal Kaffka Margit (A MTAK közleményei 10. Budapest, 1980)
A fiatal Kaffka Margit
159 1906. június 22-én fia született: Lacika. Kaffka Margit sok szép, meleg írásának inspirálója. * Még ebben az évben, 1906-ban, megjelenik novellás kötete: A gondolkodók és egyéb elbeszélések. Ez a tizenhárom elbeszélést tartalmazó kötet, szinte életrajzszerűen kiragad egy-egy eseményt életéből. Csupa visszaemlékezés. Gyermekkorára, anyja második házasságára, a tánciskolára és két elbeszélése arra a szerelemre, amit leveleiben "Tűz"-ként emleget. — Sajnos ebben is találkozunk ilyen magyartalansággal: "Nem fogná megtudni soha." A Vasárnapi Újság 1906. 23. számában megjelent jelzéstelen cikk azt mondja a kötetről: "Azokat a nőket kell a "gondolkodók" alatt érteni, akik kiemelkedtek már a régi asszony szürke, hagyományok által korlátozott értelem köréből, — de a szívük még a régi asszony szíve." — "Érdekes anyagot ad a modern nő tanulmányozójának." — "Kaffka Margitnak mintha az volna a filozófiája, hogy a férfi mindig szenvedést okoz a nőnek." — "A közt a három, négy írónő közt, akik miatt megbocsátjuk azt a sok vétket, amit ugyancsak elszaporodott társnőink az irodalom ellen elkövetnek, közte van minden bizonnyal Kaffka Margit is, színvonal dolgában pedig elbeszélései a mai irodalmi termékek legmagasabb rendjéből valók." Még abban az évben megjelenik második verseskötete is, "Kaffka Margit könyve" címmel. (Ez is az Athenaeum kiadása.) "A könyvet Sassy Attila illusztrálta", — áll a könyv belső oldalán, Kaffka Margit színes portréja alatt, mely "Sassy Attila pasztelje." A 42 vers mindenike előtt és mögött Sassy Attila illusztrációja. 18 verset vett át "Versek" c. kötetéből s 24 új, kötetben nem jelent verset közöl. Még ezek is jórészt a Kiss József és Szabolcska hatást árulják el. Ezért későbbi éveiben — ahogy azt a birtokomban lévő példányból olvasom —[43] így dedikálja legjobb barátnőjének Guttmann Leonie-nak: "Régi könyvem, mit régen nem vállalok, de Leoniemnak posthumusan is szíves ajánlással, szeretettel küldöm— Margit." A Hét így ír a könyvről: "Kaffka Margit művészete nem szolgálja azt a különös nézésű, rejtett hangulatokkal ékes ideált, melynek finom remegései, halk álomszerűsége a symbolismus ködét sejtetik meg. Az ő múzsája ragyogóan értelmes, — értelmességében olykor kihívó — az ő múzsája az élet barátnője, komoly, gyengéd és mély érzelmű." —"Gazdag múzsa. És gazdag verskötet, amely a napokban "Kaffka Margit könyve" címen az Athenaeum kiadásában megjelent. — A kötet legszebb verseiben a Hét olvasói gyönyörködhettek. (Petike jár, Laczkó, Madársors, Hírek, Petike utazik stb.)" A kritikát Fenyő Miksa írta. [44] Mindkét kötetnek nagy és megérdemelt visszhangja volt a sajtóban. "Kaffka Margit könyvé"-t ismertette: A Hét-ben 1906.12. Fenyő Miksa, Budapesti Szemle 1907., 131.kt.V., Vasárnapi Újság 1907. 7.sz. , stb. "A gondolkodók" c. kötetét" Vasárnapi Újság 1906.23. , Szerda 1906. 2. Szini Gyula stb. Versei megjelentek: Pesti Napló 1905.19. számában "Történet" c. verse, 1905. 185. számában "Tudom" c. verse, (Ez előbb "Fényben" címmel a Magyar Géniuszban, majd a Miskolci Napló 1904. márc. 9-i számában is megjelent), a Képes Családi Lapok 1905.22.számában "Történet" c. verse.
