Rolla Margit: A fiatal Kaffka Margit (A MTAK közleményei 10. Budapest, 1980)

A fiatal Kaffka Margit

137 Körülötted ragyog minden, Benned minden elsötétül... Fejfaként állsz múltad romján És bolyongsz, sírsz könnyek nélkül ..." "— és holnap Pestre, szökve és ministerium és kiadóhivatal és minden undor. Hova szökhetik az ember, hogy meg ne őrüljön?" — így ír elkeseredve. De azért részt vesz Miskolcon, minden iskolai é3 egyéb megmozdulásban.—Mint tanár társszerző: a "Magyar Nyelv és Magyar Olvasókönyv a nemzetiségi polgári iskolák számára" c. tankönyv szerkesztésében. A Miskolci Nemzeti Színházban — a Borsodi Közművelődési Egyesület rendezésében — előadták Csiky Gergely: Cifra nyomorúság c. darabját. Kaffka Margit is szerepelt benne, Eszter rokon szerepét játszotta. Egyik tanítványa F. Fürth Margit[33], így emlékszik vissza erre: "Testületileg vittek el az előadásra a Miskolci Nemzeti Színházba. — Már nem is emlékszem az egészre. De frissen él bennem a kép Kaffka Margitról. Ott áll előttem ma is, sudár, hajlékony alakja, suhanó mozdulatú lépte; csipkeernyőt tartott a vállán, fehér csipkekalapja alól egy férfire tűz a szeme, mély, kék szeme, szomorúan, generációk bánatával." Erről az előadásról ír barátnőjének következő levelében és közli azt a két "okmányt", amit ott kapott az arany ifjúságtól és Cholnoky Jenőtől, aki mint miniszteri biztos jelent meg Miskolcon. De beszámol levelében arról is, hogy "komolyan és bensőséggel vonzódom már a kis eminensemhez." — Ez későbbi férje, a náluk lakó szobaúr, Fröchlich Brúnó. — Leírja kapcsolatukat és a jövő lehetőségeit. "Ehez tizennyolc évesnek és nagyon szerelmesnek kell lenni." — mondja. És váteszként írja: "Én szomorú biztonsággal látom a jövőt! Majd kipihenem a fáradtságom, majd keresni fogom megint lelkevesztett vággyal a megígért csodát, a szerelmet, — keresztülgázolom ezt a testvéri érzést. — Vagy nem?" — Biztos önismerettel látja magát. — De jól esik bízni. "Most csupa bonbon és virág vagyok és forró naiv, és szomorú levelek." * De közli levelében ezt is: —•" írtam-é hogy a szerkesztőm, egy tüdővészes zsidó belémbomlott a télen? Akkoriban díszes kiadásról zengtek hosszú levelek, — illusztrál Tardos, Csorna, stb. Aztán leráztam az utálatost és azóta hallgat a krónika a sajtómunkálatokról is." Ha a Gellért Oszkár által közölt június 30-i dátumot nem vesszük figyelembe, meghalljuk belőle a visszautasítás hangját. "Makacs és ideges — kire illik ez jobban kettőnkközül ? Mit töpreng a megváltozhatatlanon, még ha csupa üres szeszély is, ha feltételezi rólam, hogy ok nélkül ezeszélyeskedem, — legyen. — Tehát: azért, mert így akarom Ha emiatt félbe kell maradnia valaminek, — egy megbeszélés, vagy egy verseskönyv, — maradjon!