Bibó István: A rákoskeresztúri egykori Podmaniczky-Vigyázó kastély története (A MTAK közleményei 8. Budapest, 1979)

Irodalom, jegyzetek

58 [64] Vargha, 1933, p.195. [65] Uo, p. 196. [66] Vargha, 1931, p.101.: "Hálásan köszönöm, hogy e gyönyörű helyen tölthetjük a nyarat. Sokkal szebb, mint régen volt" — irja Podmaniczky Zsuzsannának unokatestvére, Zmeskáll Zsigmondné Kosztolányi Matild Keresztárról 1907 jtín. 20-án. — Vargha, 1931, p.107.: 1906 augusztusában Vigyázó Sándor Vácrátótra hívja pihenni feleségét. A grófné válasza 1906 aug. 7-én: "Sajnos, lehetetlen tanácsodat követnem, mert itt senki sincs, kire az ajtótlan ház felügyeletét bízhassam s kénytelen vagyok még egy ideig a munkások őrizője lenni." [67] Vargha, 1931, p. 110-111. [68] Lyka, 1903. (A három freskó közül kettőt leveretett a grófné, erre vonatkozólag ld. a következő jegyzetet is.) [69] A mauzóleum egyik tervváltozata ránk maradt: MTAK, K. 1259, No. 273. Vargha, 1931, p. 110-111. szerint a munka megindult, el is készült; de a grófnénak nem tetszett, lebontotta s újat emeltetett. A ránk maradt terv szinte azonos az elkészült állapottal, ez tehát a második, megvalósított terv kell hogy legyen. Az elkényeztetett, szeszélyes és fia halála óta bomlott kedélyű grófnénak tetszését Körös fői Kriesch Aladár freskói sem nyerték meg: 1902-ben a három freskó közül kettőt — a baloldali "Elválás" és a jobboldali "Viszontlátás" címűt — leveretett, s helyükbe Hegedűs Lászlóval festetett új képeket, azonos címmel; a Körösfői Kriesch képek közül csak a középső "Golgota" ciműt hagyva meg. Erről az esetről írta Lyka Károly 1903-ban "Képrombolás" című cikkét, melyben a festőnek saját képéhez való szerzői jogát védelmezve az eset által felvetett morális kérdéseket feszegeti, sürgetve a jogi szabályozást is. [70] Gergely, 1971, p.47. [71] Gergely, 1971, p.48-51. [72] Gergely, 1971. p.51. [73] Gergely, 1971. p.69, és Schoen-Kardos-Zakariás, 1950. p.183. [74] Gergely, 1971, p. 73. [75] Gergely, 1971, p. 74. [76] Gergely, 1971, p. 75. [77] Schoen-Kardos-Zakariás, 1950, p.183. és Genthon, 1951, p.89. [78] Az átépítés tervét Frádl Péter (ÉM. Általános Épülettervező Vállalat), a helyreállításét Hallai Endre (BVTV) készítette. A felmérési és fényképdokumentáció a BMF gyűjteményében található. [79] A tervet a BVTV készítette.