Bibó István: A rákoskeresztúri egykori Podmaniczky-Vigyázó kastély története (A MTAK közleményei 8. Budapest, 1979)
Irodalom, jegyzetek
59 [80] Az épület sorsával kapcsolatos levelezés a BMF irattárában. [81] Uo. [82] A mauzóleum sorsára vonatkozó összeállítás (fényképek, feljegyzések és hivatalos iratok 1954-1955-ből) a BTM Várostörténeti Osztályának fényképtárában találhatók. [83] Az utolsó hivatalos irat, melyet az ügyről ismerünk, 1957 dec.24-én kelt; ekkor a BMF elődje, a Fővárosi Mnemlékfeliigyelőség levélben utasította a XVII.ker. Tanács Építési és Közlekedési Osztályát, hogy állíttassa le a mauzóleum bontását. A későbbi időből már csak emlékezések állnak rendelkezésünkre melyek közül az egyik az 1964/66-os évekre, a másik — nyilvánvalóan tévesen — 1955-re teszi a mauzóleum lebontását. (Rákosmenti Helytörténeti Gyűjtemény, 71.2.88. és 75.114.1.) Érdekesség, hogy mindkét feljegyzés ugyanattól a személytől származik. [84] A mauzóleum lebontása végülis az illetékes hatóságok megkerülésével történt, s igy ezek irattárában erre vonatkozólag további adatok nem találhatók. [85] E négy kastély a következő: a nagytétényi Száraz-Rudnyánszky-kastély, az óbudai Zichy-kastély, a rákoskeresztúri Podmaniczky-Vigyázó kastély és a rákosi (XVI. kerület, Sashalom, Egyenes u. 5-7.) Festetics-Zsivora kastély. [86] Vigyázó Sándor 1919 febr. 15-én kelt fiókvégrendeletében a következő szavakkal hagyakozott az Akadémia javára: "Az esetre azonban, ha fiam vagyonomról nem rendelkeznék és törvényes leszármazó hátrahagyása nélkül halna el: rendelem, hogy összes vagyonom "gróf Vigyázó Sándor és Ferencz-féle alapítvány" gyanánt a Magyar Tudományos Akadémiára szálljon. A Gondviselés hosszú élettel ajándékozott meg. Még annak a karnak vagyok a szülöttje, melyben Széchenyi István és munkatársai lerakták a mai Magyarország alapjait. Rendíthetetlen meggyőződésem, hogy európai színvonalon álló, s emellett minden ízében magyar kultúra Magyarország és a magyar nemzet fennmaradásának legbiztosabb záloga. Ez okból a fenti eshetőségre egész vagyonomat a magyar nemzeti kultúra szolgálatába kívánom állítani, mely célt első magyar tudományos intézetünk útján vélem leginkább elérhetőnek... Az alapítvány, vagy alapítványok kezelésére és képviseletére a Magyar Tudományos Akadémia mindenkori igazgatótanácsa leend hivatva." (Vigyázó Sándor 1825-ben született és 1921-ben halt meg.) [87] A legnagyobb problémát a műemléki értékű belső terek megoszthatatlanság a jelenti; ezért nem lehet az épületben az 50 férőhelyes nevelőotthonra előírt számú helyiséget létesíteni, s ezért érinti érzékenyen ezt a funkciót a toldalékok lebontásából adódó területveszteség. [88] A nevelőotthon-funkció az épület szempontjából rendkívül intenzív használatot jelent : pld. az évenkénti előírt belső festések — különösen a gazdagon tagozott és díszített utcai termekben — erősen rongálják a tagozatokat, s egyúttal igen költségesek is. Könyvtár-funkció mellett a műemléki értékek fenntartása kevesebb költséggel s biztonságosabban volna megoldható.
