Bibó István: A rákoskeresztúri egykori Podmaniczky-Vigyázó kastély története (A MTAK közleményei 8. Budapest, 1979)

III. A kastély múltja

A Podmaniczky- és Vigyázó-család gazdag és rendezett levéltára éppen az általunk tárgyalt épületben, a Vigyázó Ferenc végrendelete értelmében családi múzeumként berendezett rákoskeresztúri kastélyban volt elhelyezve, s az 1944/45ös ostromkor szinte teljesen elpusztult |24], csupán igen kis töredéke került viszsza az Akadémiai Könyvtár Kézirattárába [25]. így a kastély építéstörténetét — a magáról az épületről leolvasható és egymásnak sokszor ellentmondó adatokon túlmenően — azokból a mozaikokból kellett összeraknunk, melyek más családok és intézmények levéltáraiból, nyomtatott forrásokból, történeti és családtörténeti munkákból, f ényk épgy ííj te mény ékből, régi térképekből stb. kikutathatok voltak. FALKUTATÁSI EREDMÉNYEK; AZ ÉPÜLETRŐL LEOLVASHATÓ TÖRTÉNETI ADATOK Ezek az adatok maguk is meglehetősen sok ellentmondást tartalmaznak, melyek különösen az építési periódusok elkülönítésében okoznak nehézséget. A szisztematikus feltárás és falkutatás, melytől ezen ellentmondások feloldása várható, csak a közeljövőre tervezett helyreállítás megkezdésekor oldható meg. Az építéstörténet jónéhány kérdésében tehát a végső szót csak a munkálatok legelső fázisában végzendő falkutatás eredményei alapján lehet kimondani. A most rendelkezésünkre álló adatokat az alábbiakban foglaljuk össze. A három épületrész közül a melléképület, illetve annak barokk magja a legkorábbi: a XVIII. század első feléből való. Legelső építési periódusában az ebédlőt tartalmazó dongaboltozatos középső traktus készülhetett el; ennek egykori szabadonálló voltára bizonyíték nyugati zárófalának (a mai középfőfalnak) nyugati oldalán az épület egész hosszában végighúzódó s a padlástérben ma is megtalálható régi zárópárkány. Ennek az épületnek a főbejárata a mai ebédlő kályhafülkéjének helyén lehetett; erre nemcsak az utal, hogy a fülke az épületnek szinte a közepén helyezkedik el, hanem széles kosáríves vaknyílása és a felette lévő, a többinél szélesebb boltfiók is. Tisztázatlan probléma az, hogy a traktus déli végén a teknőboltozatos helyiség (041) és a mellette lévő, két csehboltszakasszal