Bibó István: A rákoskeresztúri egykori Podmaniczky-Vigyázó kastély története (A MTAK közleményei 8. Budapest, 1979)

I. A kastély

Rákoskeresztúron, a Pesti út 115-117, sz. alatt parkszerű kertben földszintes barokk kastély áll, melyen több építési periódus — késői toldaléképítés és eklektikus neobarokk átalakítás — ismerhető fel a barokk eredet félreismerhetetlen jelei mellett: az egykori Podmaniczky-Vigyázó kastély. Udvarán külön álló, téglány alaprajzú későbarokk-koraklasszicista gazdasági épület — volt istálló — található. Az épületegyüttes a nyugat-keleti irányban húzódó Pesti út déli oldalán helyezkedik el. Maga a kastély három részből áll: a Pesti úttal párhuzamos hossztengelyu főépületből, az erre merőleges, eredetileg különálló melléképületből, valamint a kettőt összekapcsoló ún, összekötő szárnyból. A különálló gazdasági épület, a volt istálló a melléképület végénél, a Pesti úttal és a főépülettel párhuzamosan helyezkedik el [1]. (l.ábra) Az épületegyüttest, illetve annak előkertjét a Pesti út felől — amely kb. 2 méterrel mélyebben fekszik — támfalszeríí magas kerítés zárja le, melynek oszlopain az eredetileg megvolt nyolc barokk szobrocskából ma négy áll. (5, 16-23.kép.) E kerítés keleti végénél nyílt az egykori kocsibehajtó- és gyalogkapu, melyet nemrég — eredeti kődíszeinek maradványait megtartva — kiszélesítettek. Ugyancsali megvan, részben átalakítva, a hátsó kerítés is, mely a kastély udvarát választja el a kerttől (ma: sportpályától). A kastély főépület rész éne

k alaprajza téglalap, legalábbis építői annak szánták; a nem derékszögű falcsatlakozások valószínűleg a mocsaras talaj okozta alapozási nehézségekkel függenek össze [2]. Törtvonalú neobarokk manzárdtető fedi, az udvari rizalit fölött álkupolával. Architektúrája átalakított, neobarokk, a régi kiképzés egyes maradványainak megtartásával vagy utánzásával. A Pesti út felé, északra néző tizenegy tengelyes főhomlokzat 4+3+4 tengelybeosztású; középrizalitját törtvonalú barokk oromzat s benne faragott kőcímer, az oromzat csúcsát pedig kőváza emeli ki. (6. kép) Magas ablakai páros lizénákkal elválasztott faltükrökben, könyöklőpárkányon nyugszanak, keretezésüket a rizalitban félköríves záradék, a két oldalrészen pedig fekvő ovális formájú kis faltükör és törtvonalú szemöldökpárkány fejezi be, mindkét ablaktípusnál neobarokk ízíí stukkódísszel. A háromtagú, az egész épületen körbefutó zárópárkány fölött attikafal húzódik, felette az utcai homlokzat rizalitjában az oromzat emelkedik ki. (3. ábra) A főhomlokzatéval azonos architektúra fordul át a két ablaknyílást tartalmazó keleti homlokzatra, az összekötő szárny által részben elfedett nyugati homlokzat szabad részére és kis változtatással a déli, udvari homlokzat oldalrészeire is. Itt a 2+2+3+2+2 tengelybeosztású homlokzat középső hét tengelyét ión oszlopos neobarokk előépítmény és