Körmendy Kinga: A Knauz-hagyaték kódextöredékei és az esztergomi egyház középkori könyvtárának sorsa (A MTAK közleményei 7. Budapest, 1979)
Az esztergomi egyház könyvtárának állománygyarapodása Nagyszombatban
44 [RMK III. 185. ] be van jegyezve Nóvák Miklós halálozási éve, 1603. Fz a kötet előzőleg egy aradi prépost és egri vikárius tulajdona volt, mert az ő 1580. ápr. 16-i halála szintén be van irva a kötetbe[108 j. Nóvák Miklós könyvei kapcsán rögtön fel is vetődik a kérdés: hogyan kerültek könyvek az esztergomi kanonokok birtokába, és tőlük egyenesen a székesegyházi könyvtárba jutottak-e? Mindkét kérdésre több válasz lehetséges. A kanonokok vásároltak könyvet, ajándékba adtak és kaptak, de végül hosszabb-rövidebb kerülőút után könyveik nagy általánosságban bekerültek a könyvtárba. A könyvek possessor bejegyzései viszont azt mutatják, hogy rend, ritus és testületi hovatartozás figyelembevétele nélkül cserélődtek a könyvek. így az esztergomi könyvtár könyvállományának története nagyon változatos, és ebből láthatjuk azt is, hogy Nagyszombatban összegyűltek a török elől menekülő egyházi személyek, többségük esztergomi kanonokságot is kapott. Nem ritkán innen emelkedtek gyakran cimezetes, néha valódi javadalommal járó nagyobb egyházi méltóságra. Cherődi János 1593-ben pécsi püspök és esztergomi kormányzó. 1596ban menekült Nagyszombatba. De innen került a pécsi püspöki székbe is, hiszen 1573-ban még mint esztergomi kanonok garamszentbenedeki prefektus is volt. Díszes zágrábi missaléja [RMK III. 176. ] elődje Kutassy János, akkor már győri püspöké volt. Ma a Főszékesegyházi Könyvtárban van. (Inc. I. 143.XVI.) Nagyszombati házában 1597. aug. 9-én 36 db könyv volt[109[. Ilosvay István 1539-ben egri kanonok, 1544-ben egri prépost, 1547-ben váradi olvasókanonok. Fráter György ugyanekkor imeriai püspökké szenteli. 1552-1555 között váradi prépost. 1557-ben ment Nagyszombatba, 1559-ben pedig esztergomi nagyprépost lett. Egy 1511-es kiadású zágrábi missalét [RMK III. 176) hagyományozott a könyvtárra. "Hoc missale item calicem unum et par ampullam Ecclesiae Strigoniensi testamento legavit A. D. 1559(110]. Megélénkültek az esztergomi káptalan oltmützi kapcsolatai is. 1609.máj. 30-án kelt káptalani leltár szerint egy pásztorbotot és egy infulát adtak a kincstár befogadásáért hálából[lll]. Több káptalani tag tanult Olmützben. Egri Imre (1614-1630) Egerből menekült Nagyszombatba. Tanulmányait itt, majd Olmützben végezte és Rómában fejezte be. 1610-ben pozsonyi, 1614-ben esztergomi kanonokságot nyert. Garamszentbenedeken halt meg 1630-ban. Lázár István (szöllősi) nagyszombati származású. Iskoláit ő is itt, majd Olmützben és végül Bécsben végezte. A székesegyházi könyvtárban lévő könyve Nicolaus de Lyra postillái [GW 4286.] (Inc. 1.12. s.l.) Fgy 1512-es esztergomi missalénak [RMK III. 180] a tulajdonosa 1521-ben a váradi székesegyház Szt. Dorottya oltárának igazgatója, Georgius Waradiensis. Derecskey János (1558-1581) Krakkóban végezte az egyetemet, utána a váradi káptalan tagja lett. 1557-ben ő is elmenekült Váradról, és a következő évben már javadalmas az esztergomi káptalanban, Nagyszombatban. Georgius Waradiensis missaléjának 1580-ban ő a tulajdonosa, de ő már Rónyafalvy György szentgyörgy mezei préposttól kapta, aki szintén az esztergomi káptalan tagja volt. A könyv tovább vándorolt, 1592-ben Almásy Pál sasvári esperes, a későbbi váci püspök a tulajdonosa, akinek még egy könyve van a könyvtárban[112[.
