Körmendy Kinga: A Knauz-hagyaték kódextöredékei és az esztergomi egyház középkori könyvtárának sorsa (A MTAK közleményei 7. Budapest, 1979)

A Knauz-hagyaték liturgikus töredékeinek proveniencia meghatározása

75 Ez a töredék paleográfiailag a legérdekesebb. (VII. tábla) Az irás és a kormeghatározásához a Catalogue des manuscrits en écriture latiné II. kötetét és a Katalog der datierten Handschriften in lateinischer Schrift in Österreich I. kötetét használtuk. A szóközi N, R alapján töredékünk lehetne a XII. sz. 2. feléből is. (XII. tábla, Paris, Bibi. nat. lat. 1654. 1134-1150 körül.) A d, 1 betűk szára kis háromszögben végződik, szintén a XII. sz. 2 feléből való példán is. (XIII. tábla. Paris, Bibi. nat. lat. 946.) Ez a kódex 1167-1183 közötti időből származik. Paleográfiailag azonban sokkal nagyobb rokonságot látunk két Mondsee-i kódexszel, a XII. sz. harmadik negyedéből. (VIII. tábla, Wien, ÖNB. Cod. 444. IX. tábla, Wien, ÖNB Cod. 723.) A szintén Mondsee-ből származó 1159 előtti kódex betűinél a mi töredékünk valamivel kerekebb (rotunda antiquior ?), (X. tábla. Wien, ÖNB Cod. 818. illetve XI. tábla, Wien, ÖNB. Cod. 275. 1143-ból Dél-Németországból származó kódex.) A Párizsban lévő kódexek közül az 1654. sz. (XII. tábla) Saint Maur des Fosses-ből származik, a 946. sz. kódex "Pontificale secundum usum ecclesiae Moguntinae". Paleográfiailag mi felső ausztriai rokonságot látunk[186]. Egy scriptura carolino-gothica rotunda, monasztikus usust követő lectionarium a XII. sz. végéről, esetleg a XIII. sz. legelejéről. Szigeti Kilián Eberhard bambergi cantor kanonok XII. sz. végi breviáriumával hasonlitotta össze töredékünket. Ennek alapján az olvasmányok ilyen elosztása a délnémet nyelvterület gyakorlatának felel meg[187j. Az esztergomi káptalan garamszentbenedeki prefekturája idején 1630-ból vannak először adataink könyvekről, és ezek között nem található egyetlen monasztikus uzusu szerkönyv sem[188], A szövegösszehasonlitás legfeljebb a lectionarium mintapéldányának tisztázását teszi lehetővé. így a töredék hazai viszonylatban korai voltára való tekintettel nem elképzelhetetlen, hogy magával a káptalannal együtt került Nagyszombatba. A monasztikus jelleg ennek nem mond ellent, hiszen ismert adat, hogy III. János garamszentbenedeki apát Fülpös Balázs irnok számára Esztergomból kért egy breviáriumot mintapéldánynak[189]. Mivel a breviárium nem maradt meg, ma már nem tudjuk, hogy a garamszentbenedeki apát milyen ritusu könyvet kapott kölcsön másolásra. Azonkívül a korai hazai liturgikus gyakoilatban a Domkloster intézményére is kell gondolnunk, amelynek éppen Dél-Németországban és Bajorországban voltak példái[190]. T 292-292a Graduale Ordinis Fratrum Primi Eremite Sancti Paul i s. XV. Pergamen. 10 f. — 9 db. 4 hangjegysoros rombikus notációval. f. 1. 201 x 322 mm. — f. 2. 313 x 336 mm. — f. 3. 496 x 332 mm. — f. 4. 310 x 310 mm. — f. 5. 500 x 336 mm. — f. 6. 402 x 273 mm. - f. 7. 247 x 332 mm. — f. 8. 484 x 325 mm. — f. 9. 500 x 334 mm. - f. 10. 484 x 305 mm. Eredetileg: f. 5. nagysága