Körmendy Kinga: A Knauz-hagyaték kódextöredékei és az esztergomi egyház középkori könyvtárának sorsa (A MTAK közleményei 7. Budapest, 1979)

Esztergom török alatti 140 éve

A mohácsi csata után Esztergom vára is osztozott az ország zűrzavaros sorsában. Várdai Pál érsek a semlegesség látszatát őrizve hol Ferdinánd, hol János király pártján állt. Esztergom vára is egyszer Ferdinánd, másszor János király birtoka volt. Gyakorlatilag 1531-től Ferdinándé Esztergom vára, mivel az ő zsoldos csapatai szállták meg. Amikor 1541-ben Buda török kézre került, a szultán János király örökségeként követelte Székesfehérvárral, Visegráddal együtt Esztergom várát is. Ferdinánd természetesen nem teljesítette a szultán követeléseit, Szulejmán pedig megkezdte hadjáratait Ferdinánd ellen. Várdai Pál 1543ban már nem érezte biztonságban magát Esztergomban, és 1543. pünkösdje után el is utazott Pozsonyba, a várat a török ellen az 1500 főnyi zsoldos sereg védelmére hagyva. A vár parancsnoka Musica Márton, más forrás szerint Lascan Márton spanyol zsoldosvezér volt. A spanyol segélycsapatokon kivül magyarok, olaszok, németek voltak a védőseregben. Mivel Esztergom török kézre kerülése a szemtanuk szerint gyanús volt, Várdai Pál érsek tanúvallomást rendelt el az ügyben a pozsonyi káptalan előtt. Három esztergomi kanonokot idéztek meg, akik az ostrom idején (1543. jul. 24. — aug. 10.) a várban tartózkodtak. Erre a tanúvallomás elrendelésre valamiféle emlékirat adott okot, amelyet Salmáry Adrián, Körmöndi Mihály és Alvinczi János juttatott el az érsekhez. Ebben vádolták a nagyprépostot, Sbardellati Ágostont, hogy a védelemmel egyetértésben levelet juttatott el a törökökhöz, és szabad elvonulás feltétele mellett az őrség átadta a várat a törököknek. A tanúvallomáskor Csés Balázs esztergom-előfoki prépost, Alvinczi János kanonok és Körmöndi Mihály komáromi főesperes egyedül a Sbardellatira vonatkozó vádat helyesbítették, a többit fenntartották. Némethy Lajos: Miként jutott 1543-ban Esztergom árulás által török kézbe c. tanulmányában részletesen tisztázta a vár ostromának történetét és az árulás tényét[71]. A vár átadása után a polgári lakosságnak megengedték, hogy családjukkal és vagyonukkal együtt a külvárosba költözhessenek, csak a katonaságot bocsátották el egyenként[72 j. A vár elestével az érsek és a káptalan a szó legszorosabb értelmében hajléktalan maradt. Várdai Pál 1543. szept. 15-én levelet irt Nagyszombatnak, és kérte a várost, hogy az érseket és a káptalant fogadja be. Kárpótlásul erős vár építését Ígérte, amelyik megakadályozza a török előrenyomulását. Ez a vár lett Érsekújvár. Mivel a király is támogatta a folyamodványt, Nagyszombat városa