Körmendy Kinga: A Knauz-hagyaték kódextöredékei és az esztergomi egyház középkori könyvtárának sorsa (A MTAK közleményei 7. Budapest, 1979)
A Knauz-hagyaték története
12 Könyvtárba kerültek kéziratok, könyvek. Az Akadémián lévő anyag öt beszerzési számon szerepel, abban a sorrendben ahogy a Főtitkári Hivatalból átküldték:MTAK 19/1899.; 20/1934-36.; 47/1949.; 326/1952. és 477/1952. Ezért nem is kerülhetett egyszerre feldolgozásra a hagyaték, igy a jelenlegi gyakorlattól eltérően az anyag nincs együtt. Az Amadé családra vonatkozó oklevelek MTAK Oklevéltan 4 40., Fejér Codex diplomaticus-ának év szerinti tartalma MTAK Oklevéltan 8 1., Szt. István király középkori officiuma c. forrástanulmánya Ms 4823/11-13., egyéb kéziratai, anyaggyűjtése, főleg A magyar egyház régi szokásai c. munkájával és Pozsony történetével kapcsolatban Ms 4542-Ms 4545 jelzet alatt találhatók. Aláírás és kézirásgyüjteményének jelzete: Ms 10.048. Oklevélmásolatait, külföldi krónikákból készített kivonatait, a reformációval kapcsolatos anyaggyűjtését Lukinich Imre a Történettudományi Bizottság másolatgyüjteményében helyezte el, (Ms 4911 )[8] és végül a külön kezelt töredékek: T 6, 17-50, 61-99, 262-287, 292-300, 308, 403, 583-605. A Széchényi Könyvtárban vannak a magyar nyelvű cikkeinek kéziratai: Fol. Hung. 1115, 1155-1157. Qu. Hung. 1480-1481. Oct.Hung. 817 jelzettel. A hagyatékból származó anyagrészek a Széchényi Könyvtár kézirattári napló 1893-1908-as kötetében a következő beszerzési számok alatt szerepelnek: 1901/27. Az Urania könyvkereskedéstől a Chronicon Posoniense c. forráskiadványt 10 koronáért vették meg. (Fol. lat. 3768.) Az A 23 jelzetű töredékgyüjtemény Knauz possessorbélyegzőjével ellátva a növedéknapló szerint 1889/367. sz. alatt került a könyvtárba. Ez a tétel valószínűleg téves naplózás, hiszen ekkor Knauz még élt. Az 1899/36. sz. beszerzés egy XV. sz.-i missale lap és 25 db pergamenlevél, amit Dobrovszkytól 15 forintért vásároltak. Valószínű ezek is Knauz gyűjteményéből származnak [9). Esztergomban, a Főkáptalan magánlevéltárában található a pozsonyi káptalan Mohács előtti országos levéltárának oklevél elenchusa, Mohács előtti oklevél regeszták, Csanád érsek oklevele, a garamszentbenedeki officiálisok direktóriuma 1658-ból, egy missale episcopale 1503-ból és két Ordo officii 1671ill. 1794-ből, valamint Knauz vegyes cédula anyaga. A Főszékesegyházi könyvtárban Knauztól származnak a következő kódexek: Ms n. 520. De Kalendario Joannis de Monteregio 1499. Ms II. 517. Annales töredék a XIV. sz.-ból. Ms n. 519. Sermones sacri, XIV. sz. Ms I. 309. Registrum in sermones Jacobi de Voragine a XV. sz.-ból. Knauz Nándor levelezése, amelyet a végrendelet 11. pontja értelmében az Akadémiára hagyott, hiányosan található, Kollányi Ferenc szerint a végrendelet végrehajtása körüli mulasztások miatt[10]. Nemcsak a levelezés egy része hiányzik, hanem sok olyan kézirat, könyv, oklevél, ami a hagyaték cédulakatalógusában szerepelt. Szelepchényi primás Pozsonyban 1655. március 15-én elmondott beszéde a leltár szerint a 8. csomagban volt (MTAK Bibliográfia 8 r 11. 205.sz.) A pozsonyi káptalani könyvtár 90. sz. kéziratának táblájáról levett egy missilis levelet, amit közölt is a könyvtár kéziratairól készített katalógusában. A levél ma nincs meg, eredetileg a 6. csomagban volt. (MTAK Kézirattár Bibliogr. 8 r 11. 178.sz.) Ez annál is sajnálatosabb, mert az a missale, amiről Knauz leáztatta a levelet, szerinte XIII. sz.-i magyarországi misekönyv, ma nem található a pozsonyi káptalani könyvtárban. Egy ma már szintén nem található oklevéltöredéket. "Nos capitulum ecclesiae Budensis..." egy könyvtábláról (Liber Joannis Ba-
