Rozsondai Marianne: Anton Koberger működése és a Koberger-kötések (A MTAK közleményei 6. Budapest, 1978)

40 hogy nemcsak a kor a döntő, hanem a hely is, vagyis az adott ország, tartomány vagy esetleg városállam. így a XV. század második felében, amikor Olaszországban és Magyarországon reneszánsz kötések készültek, akkor Németországban szinte kizárólag gótikus kötéstáblák. A magyar reneszánsz kötésekről Sz. Koroknay Éva tollából számtalan cikk került ki, legutóbb pedig az eddigi kutatási eredményeket összefoglaló tanulmánykötet. [124] Koroknay 1966-67-ben kiállítást rendezett az Iparművészeti Múzeumban, ahol magyar reneszánsz kötéseket mutatott be. [125] Ekkor vált lehetővé, hogy a Mátyás számára készült korvinák kötéseit széleskörű magyarországi fejlődésbe belehelyezve ismét vizsgálat tárgyává tegye. Ennek alapján Koroknay megállapítja, hogy a korvinák kötéseit, mint magas művészi fokot elért alkotásokat, nem tekinthetjük többé izolált jelenségnek, mint azt korábban hitték, s ahogy a nemzetközi szakirodalom elkönyvelte, hanem csak mint a korszakra jellemző magyarországi kötésművészet legkiemelkedőbb alkotásait, amelyeknek megvannak az előzményeik és folytatásuk is. Bebizonyítja, hogy a korvinák kötése virágzó magyar könyvkötő kultúrából emelkedett világhírű rangra, s ez a kultúra mintegy harminc évvel túl is élte Mátyás királyt. Vannak tehát hagyományai a kötéskutatásnak Magyarországon, de a részletkérdések tömege vár még megoldásra. Alaposabban eddig még csak a magyar reneszánsz kötésekkel foglalkoztak, az ezt megelőző és az ezt követő korszakkal pedig szinte egyáltalán nem.