Vitályos László: Ady–Léda–Csinszka. Visszaemlékezések és levelek a költő életrajzához (A MTAK közleményei 4. Budapest, 1977)
Csinszka visszaemlékezése
71 egy tömeg összeverődik s egy suszterinas letépi a magyar címert. Ugyanaznap este Tiszát átkozó nótákat énekelnek a katonák. (Itoka — mint attasché-hitvese (243) a Banliök [?] (244) — Reggel kiütött a forradalom (245). Ady az ablakból, a balkonrol nézi mosolyogva idegesen, de kedvel. — A sok őszirózsás — lármát — a kis Csáktornyai Zolit (246) — aki szónokol. Szép, tiszta — téli arca van az egésznek. Vonyica unja a forradalmat, Pfeifferék reszketnek. Délben eljönnek Gyurkáék s kora délután elvisznek bennünket az Astoriához (247). Adyt az uccán megéljenzik a katonák. Estefelé a városházát nézzük meg. Este feljön Hatvany pár percre. Másnap este Gyurka sápadtan jön a hirrel, "bevérezték a forradalmat — Tiszát megölték (248). Ady tragikus, komor és kegyetlen. Félti a forradalmat, de a forradalma t félti (249). Ami történt sorsszerűnek tartja. Most már elszabadult minden. Az eseményeket naponta lapokból — Gyurkától és a naponta fölnéző H.Lacitól tudjuk. Adyt érdeklik de megviselik a dolgok. Maga meséli el látogatását az uj nemzedékkel (250). Nem tegezte Milotayt és nem födte föl magát előtte "gúnnyal és fölénynyel bántam el velük — mint jóindulatu — fejedelmekhez illik — " Pusztit a spanyol, pusztul a pénz, rémes hirek jönnek vidékről, pesten forradalom — bolondok járnak naponta a nyakunkra. Ady lázas. (Steinfeld akit 1918 nyarán mi huztunk ki sikkasztásából lógni kezd rajtunk — Lajos levelei — elindulnak (251) Gyurka elutazik Svájczba a síró Itoka nyakunkon marad — bajaink vannak vele is. Megjön Lukács Hugó — orosz hírekkel — Jászi Aradról egyenesen hozzánk jön (252) — tragikus pillanat — Jászi és Ady között. Minden szerencsétlenség és minden hysteria hozzánk ömlik. Ady idegsokkot kap és dadogni kezd (253). Vésziék gyásza (254) — Hirt kapunk Kaffka (255) - Fémes Beck (256) és Juhász betegségéről. Ady előtt Kaffka halálát eltitkolom. Kosztolányi (257) — Az utolsó vers (258) — Schuster Gyula (259). November elején Ady ágyba marad. — Kaffka halála napjától többet sohasem kel föl, csak a Vörösmarty-ak. egy ülésére (260) és a köztársa <sa> ság proklamálására (261) — oda is én forszírozom az elmenetelt. Lajos koronként megjelenik — levélben izgat és követel. Bandit fokozottan kel etetni. Megtanulok főzni s Bandit naponta ötször-hatszor etetem(262). Ha eszik kap inni. A legnagyobb láz — napján megérkeznek Nagymama (263), a bátyám 3 béres és husz csomag. Teljes felfordulás. Ady rosszabbul lessz. Török Károlyt elzavarom s egyedül kínlódom az egyre roszszabul lévő Adyval, az elégedetlen és elkeseredett Nagymamával a 20 csomaggal s a kis buta Vonyicával. Végre mind betegek leszünk. 4-en fekszünk spanyolba. A baj elején, mikor még mozogni tudok rájövök hogy a Bandi láza szervi baj miatt van lekapcsolom dr. Schustert s Engl Károly (264) tanárt hivom el aki virulens tüdőgyulladást konstatál. Egy ápolónőt (265) állit be hozzánk. Rettenetes némbert aki részegre issza le magát hogy meg ne kapja a spanyolt. Nem szabad betegnek lennem.
