Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi periodikum állománya az 1970-es években (A MTAK közleményei 3. Budapest, 1977)

IIl. A feldolgozott anyag elemzése

III. A FELDOLGOZOTT ANYAG ELEMZÉSE 1. KITEKINTÉS A NEMZETKÖZI PERIODIKUM-TERMÉSRE ÉS A HAZAI PERIODIKUM-GYŰJTEMÉNYEK ÁLLOMÁNYADATAIRA Ahhoz, hogy egy adott tudományos könyvtár periodikum-gyűjteményére vonatkozóan nemzetközi összehasonlítást biztositó képet nyújthassunk, tájékozódnunk kell a világ periodi­kum-terméséről általában. A vizsgált tudományos könyvtár periodikum-gyűjteményét, e gyűj­temény periodikum-féleségeinek adatait azonban nemcsak a nemzetközi terméshez kell viszo­nyítanunk, hanem más, elsősorban hasonló jellegű hazai könyvtár per iodikum-gyűjtemény ének féleség-adataihoz is. Még mielőtt e két alapvető összehasonlítási szempontot néhány adat segítségével megvilágítanánk, előre kell bocsátanunk, hogy bármely könyvtári periodikum-ál­lomány vagy akár egy adott országba járó összes kurrens külföldi periodikum-féleség valódi értékét nem elsősorban a mennyiségi, az állomány nagyságára vonatkozó mutatók adják meg, hanem a kihasználtság, illetve a periodikumokban lévő információk segítségével létrejött tu­dományos eredmények társadalmi-hasznossági mutatói. Ennek a kérdésnek az Akadémiai Könyvtár vonatkozásában történő — s az 1971-ben megjelent használatelemzési körképünket tovább szélesítő — vizsgálata csak jelen állományelemzésünk eredményeire támaszkodhat. a.) A nemzetközi folyóirattermés adatai Könyvtárost, dokumentalistát és kutatót egyaránt izgat az a kérdés, hogy hány külön­féle periodikum jelenik meg napjainkban világszerte. R. C. Martin és W. Jett 1963-ban 60 000 különféle tudományos periodikumról tud, de ugyanezen évre vonatkozóan D.J. de Solla Price 100 000 különféle tudományos periodikumot vesz számításba, hozzávetőlegesen. H. Bryan szerint 1965-1966-ban már 113 000-re becsülhető a világon megjelenő tudományos periodiku­mok száma. Annál is inkább csak becslésről beszélhetünk ezen adatok esetében, mivel B.A. Szemenovker szerint, aki 1972-ben cikket irt a világ nyomdatermésének kurrens regisztrá­lásáról, a nemzeti bibliográfiákban a periodikumoknak mintegy 16 % -a egyáltalán nem is szerepel. Becsléssel egyébként minden időpontra vonatkozólag meg tudjuk adni a periodiku­mok várható számát, a periodikum-kiadás évi növekedési trendjének százalékadata segítsé­gével. H. Bryan évi 4% -os növekedési ütemmel számol. Ennek alapján 1968-ra 126 500 pe­riodikum-féleség létezését jelzi, és ezzel a növekedési indexszel 1972-re csaknem 150 000 különféle folyóirat létezésével számolhatunk. A kérdés más szakértői azonban, mint pl. P. Genzel és J. Kohlenbach még ennél is magasabb évenkénti növekedési ütemmel számol­nak (évi 5 % ). A becslések sokszor a periodikum-termés szakágankénti eltolódásait is fi­gyelemmel próbálják kisérni. Igy pl. P. Zunde és V. Slamecka 1971-ben a tudományfejlődés Markov-láncmodellje segítségével a tudományos termésnek — és természetesen a periodikum­termésnek — a természettudományok és a technika felöl a társadalomtudományok felé való eltolódását prognosztizálják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom