Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi periodikum állománya az 1970-es években (A MTAK közleményei 3. Budapest, 1977)
IIl. A feldolgozott anyag elemzése
16 Egyes kutatók viszont egy-egy tudományszakra vonatkozóan állapítják meg a világ periodikum-termését. J. L. Wood 1968-ban pl. 14 000 kémiai és kémiai technológiai periodikumról beszél. M. von Ardenne és S. Reball 1960-ban 32 000 műszaki periodikámról tud világviszonylatban. b.) A hazai folyóiratgyüjtemények adatai Láttuk az imént, hogy a világ össz periodikum-termésére vonatkozó becslések egymástól mennyire eltérő adatokat tartalmaznak. Az ilyen jellegű becslések bizonytalanságát még az a nyilvánvaló tény is fokozza, hogy az un. tudományos periodikum fogalma korántsem egységes, tisztázott és az ide tartozó periodikumok száma — a fogalom tisztázatlanságának megfelelően — szűkíthető, illetve bővithető. Sokkal egzaktabb adatok állanak azonban rendelkezésünkre akkor ha országos nagykönyvtáraink kurrens külföldi periodikumainak számát vetjük egybe az Akadémiai Könyvtár folyóirattárának elemzett anyagával. Alábbi táblázatunk ilyen jellegű áttekintést kiván nyújtani: A könyvtár neve: Az 1972-ben járó kurrens külföldi periodikumok száma: 1. Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ 5055 periodikum-féleség 2. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára 4695 " " 3. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Egyetemi Könyvtár 2500 " " 4. Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtára 2013 " " 5. Károlyi Mihály Országos Mezőgazdasági Könyvtár 1600 " " 6. Országos Széchényi Könyvtár 1116 " " 7. Központi Statisztikai Hivatal Nyilvános Könyvtára 835 " " 8. Országgyűlési Könyvtár 813 " " 9. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum 407 " " 10. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 360 " " 11. Állami Gorkij Könyvtár 342 " " A fenti adatsort még azzal egészíthetnénk ki, hogy a Kurrens Külföldi Folyóiratok Lelőhelyjegyzéke legutóbbi, 1973-ban megjelent kiadása kb. 16 000 kurrens külföldi periodikumot tart nyilván országos viszonylatban. Nem mintha a pusztán mennyiségi adatokra alapozott értékelés eredménye mértékadó lenne egy periodikum-állomány tényleges értékének megállapításához, hiszen néhány ezer nagyon gondosan és szakmai hozzáértéssel összeválogatott periodikum hatékonyabban segítheti a kutatást, mint több tízezer időszaki kiadvány, ha ezekből egy-egy tudományág legfontosabb szakirodalma kimarad; mégis világítsuk meg a fenti menynyiségi adatokat némi nemzetközi összehasonlítással is. Az Ulrich's International Periodicals Directory 14. 1971/1972-re vonatkozó kiadása 50 000 periodikumot regisztrál, ami a világ tudományos illetve tudomány-népszerűsítő folyóiratainak kb. egyharmada. Következő kis táblázatunk azt szemlélteti, hogy egy-egy nagykönyvtárunk az Ulrich's anyagának hány százalékát birtokolja?
