Fejezetek a 150 éves Akadémiai Könyvtár történetéből (A MTAK közleményei 2. Budapest, 1976)
Százötven éves a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára
A hullámvölgyből lassanként kikeveredő könyvtár 1938-ban már 450 cserekapcsolattal rendelkezett. Ám a felfelé vezető út rövid volt. A második világháború során a székházzal együtt a könyvtár is súlyos sebeket kapott. A harcok alatt a Duna-parti rész erősen megsérült, a raktárhelyiségek egy részét komoly károsodás érte. Felszabadulás után a könyvtárban is megindult az újjáépítés munkája. Három évbe került, míg a raktárokban megint rend lett, előkerültek az épületen kívül biztonságba helyezett értékes kéziratok és könyvek. Megindult a sérült termek újjáalakítása és korszerű könyvtári rend bevezetése. Az Akadémia 1949. évi újjászervezésével a könyvtár életében merőben új korszak kezdődött. Az újjászületett Akadémia a könyvtár elé új, nem könnyű feladatokat tűzött, megvalósításukhoz korábban elképzelhetetlen mértékű segítséget nyújtott. Mi történt az azóta eltelt nem is hosszú idő alatt a könyvtárban ? Lehetetlen volna mindent felsorolni, még akkor is, ha csak a leglényegesebb dolgokra szorítkoznánk. Meg kell elégednünk azzal, hogy közülük néhányat felvillantsunk. Megalakult a Keleti Gyűjtemény (1951); az idén emlékezik meg fennállásának negyedszázadáról. Létrejött a Tájékoztatási és Bibliográfiai Osztály, a Mikrofilmtár és a Fotolaboratórium (1953). Ugyanebben az évben megalakult a kutatóintézeteink könyvtárait összefogó Hálózati Csoport. A folyóiratok könnyebb kezelhetősége, használhatósága céljából külön Folyóirattár alakult (1954); ugyanakkor a Kézirattár kiegészült a Régi Könyvek gyűjteményével. Megszervezték a könyvkötészetet (1958). Elnökségi határozatból megalakult az akadémiai Levéltár (1963). Megszervezte a könyvtár a tudományos kutatás számára ma már nélkülözhetetlen segédletek előállítására a Xerox Csoportot (1968), majd a Sokszorosító Csoportot (1970). Tervszerűen folyik a könyvtári anyag gyarapítása. Rendszeres vásárlás útján történik gondoskodás a külföldi könyvek beszerzéséről. A könyvtár 90 állam 1600 intézményével áll cserekapcsalatban. Részben adomány, részben vásárlás útján jutott a könyvtár birtokába Moravcsik Gyula hagyatéka, Melich János naplói, Munkácsy Mihály, Fadrusz János, Szabó Lőrinc, Kosztolányi Dezső, Veres Péter, Gábor Andor, Neumann János, Molnár Erik és mások levelezése és kéziratos anyaga. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy a könyvtár állománya ez idő szerint (kerek számokban): 800 000 kötet könyv, 200 000 periodika, 390 000 kézirategység és 16 000 mikrofilm. Az intézeti hálózat könyvtári állománya a könyvek és periodikák számszerűsége tekintetében megközelíti a központi könyvtárét, ezen felül azonban e helyeken 340 000 egyéb dokumentumot is őriznek. A könyvtár több sorozatban és önálló kiadványban ad tájékoztatót tevékenységéről és a gondjaira bízott anyagról, emellett folyamatosan ellátja tudományos információkkal az Akadémiát és a kutatóintézeteket. Az Akadémiai Könyvtárra a jövőben további fontos feladatok várnak, egyebek mellett, mint az Akadémia információs intézetére. A könyvtár azonban rég kinőtte a hajdan díszes ruhát: új hajlékra van szüksége. Telve vagyunk reménységgel és bízva bízunk abban, hogy az elkövetkező évtizedekben felépül a könyvtár önálló székháza, melyre szüksége van ahhoz, hogy korszerű eszközökkel, méltó környezetben segítse az Akadémiát, a népet szolgáló magyar tudományt. 8