Fejezetek a 150 éves Akadémiai Könyvtár történetéből (A MTAK közleményei 2. Budapest, 1976)

„Tudományok és művészségek szeretete..."

"Tudományok és művészségek szeretete...." Rózsa György Nagymúltú nemzeti intézmények jubiláris megemlékezései során általában két véglet kísért. Az egyik, a múlt felhők nélküli ünneplése, a másik, a múlt értékeinek olyanfajta elismerése, amely alkalmas a jelen erényeinek hangsúlyozottabb kidomborítására. Az Akadémiai Könyvtár megalapításának 150. évfordulója kapcsán mindkét véglet bízvást elkerülhető. A könyvtár, Akadémiánk legrégibb és a felszabadulásig egyetlen intézménye, a magyar tudomány- és művelődéstörténetnek olyan fejezete, a nemzeti művelődés múltjának és a jelen tudománypolitikájának olyan tényezője és e kettő olyan ötvözete, amely egyaránt állja a történelem kritikai vizsgálatát és mellőzheti a jelen eredményeinek a múlt tükrében történő felnagyítását. A könyvtár, az Akadémiához hasonlóan a magyar társadalom alapítványa a nemzeti nyelv művelésére és a tudományok ápolására s egyben „a közjó előmozdításának vágyától indíttatva ... és a haza összes polgárainak használatára". A reformkor célkitűzései fogalmazódtak meg gróf Teleki Józsefnek 1826. március 17-én kelt könyvtár-alapítólevelében. Azáltal, hogy az Akadémia könyvtárát a haza összes polgárainak használatára szánták az alapítók, a ma közművelődéspolitikája felel a másfél évszázados távlatból hangzó kezdeményezésre. Nem kevésbé előremutató és a ma törekvéseivel egybehangzó a Magyar Tudós Társaságnak az az igyeke?ete, hogy már első lépéseivel bekapcsolódni kívánt a világ tudományos vérkeringésébe. 1833-ban kiadott első évkönyvét az Akadémia eljuttatta a külföldi tudós testületeknek és nem lehet nem észrevenni az első akadémiai csereküldemények ajánló soraiból

1 kiolvasható reformkori szemléletet a haza és a világ kapcsolatáról: ,,A magyar tudós társaság évkönyveinek első kötetét Uraságtoknak azon érzéssel küldi meg, mely az egész emberiséget, tudományok és művészségek szeretete által köz lelki atyafiságos nagy egyesületbe vonja. E mellett ajánlja a Magyar Tudós Társaság a tudományos dolgokban kész segedelmét, s kikéri Uraságtoknak is iránta szíves hajlandóságát." A szép gondolat szép nyelvi formában ölt testet e levélben. A megvalósulás ? Sok szűk évtizeden keresztül jóformán a kiadványcsere volt a külföldi irodalom egyetlen számottevő beszerzési lehetősége az Akadémiának — 1949-ben történt átszervezéséig. Jelenleg az akadémiai kiadványcsere 90 ország 1600 tudományos intézményére terjed ki és nemcsak beszerzési, hanem tudomány- és művelődéspolitikai célokat is szolgál. És folytathatnánk a sort a reformkor kezdeményezéseinek és a ma művelődéspolitikájának egybecsendüléséről — az Akadémiai Könyvtárról szólván. De nemcsak a közművelődési elképzelések, a nemzetközi könyvtári kapcsola9