Fejezetek a 150 éves Akadémiai Könyvtár történetéből (A MTAK közleményei 2. Budapest, 1976)

Százötven éves a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára

Hiányokból, sőt lassanként vétel útján is. Ideérkeztek az első köteles példá­nyok, 1832-ben pedig megindult a cserekapcsolat külföldi akadémiákkal. Ekkor került a könyvtárba a Kreszncrics-féíe régi könyv- és pénzgyűjte­mény, a Marczibányi-gyűjtemény, Batthyány Gusztáv 30 000 kötetes rohonci könyvtára, a család másik tagjának, Kázmérnak kisbéri könyvtára és még sok más lelkes mecénás gyűjteménye. Ugyanez idő alatt került a könyvtár tulaj­donába egy hiteles Corvina-kódex és a magyar nyelvemlékeknek egész sora, így a Czeeh-kódex, a Guary-kódex, az Érsekújvári-kódex. a Virginia-kódex, Kinizsi Pálné Magyar Penigna imádságoskönyve. Költők, írók és más jeles emberek valamivel későbbi kéziratai közt ott voltak a Kazinczy-kéziratok, Széchenyi, Bolyai Farkas, Irinyi, Vörösmarty, Fáy András, Bugát Pál és mások írásai. A folyvást erősödő, gyarapodó Akadémia 1836-ban új, tágasabb szállást szerzett magának a mai Petőfi Sándor u. 3. helyén, az egykori Trattner — Károlyi házban. A következő évben ugyanabban az épületben négy nagyobb és négy kisebb szobát béreltek: ez lett 1836-ban a könyvtár első otthona. Megkezdődött a könyvek elhelyezése, szakszerű rendezése. Ezt a feladatot, amely szinte emberfeletti munkabírást és nagy szakértelmet igényelt, az Akadémia főtitkára, Toldy Ferenc „titoknok" végezte el egyetlen írnok segít­ségével. A mű elkészült, a polcokon szakszerű rendben ott sorakoztak a köny­vek, az olvasókat, kutatókat már várták az asztalok és székek: 1844. december 23-án megnyílt a könyvtár. Vörösmarty Mihály, aki különben 1830 óta az Akadémia rendes tagja volt. a könyvtár rendezésével és felállításával kap­csolatban írta „Gondolatok a könyvtárban" c. nagy költeményét. Az új könyv­tárban született komoly, olykor komor gondolatok akadémikus társai felé száll­tak, emlékeztetvén őket a tennivalókra: „előttünk egy nemzetnek sorsa áll". A szabadságharc leverése utáni években a könyvtár munkája szinte meg­bénult. A külföldi csere ugyan változatlanul folvt tovább, de a köteles példá­nyok beszolgáltatása akadozott, könyvvásárlásra úgyszólván semmiféle anyagi eszköz nem állt rendelkezésre. Hosszabb szünet után Toldy Ferenctől Hun­falvy Pál vette át a könyvtár igazgatását. Az adományok elapadt forrása újra megindult. Ekkor került az akadémiai könyvtár birtokába a Jancsó-, Czech-, a iS'ow.sírA-könyvtár, fíaál György és Döbrentei Gábor kéziratgyűjteménye. Az Akadémia székházának a felépítése aztán döntő változást hozott a könyv­tár életébe. Az épület 1865-re elkészült, s a könyvtár még ebben az cvben meg­kezdte beköltözését a számára már az építési tervben kijelölt dunaparti föld­szinti szárnyba, óriási haladás volt ez a korábbi lehetőségekhez képest: 2500 folvóméternyi könyvespolc, 70 személyes olvasóterem, külön főkönyvtárosi szoba, fő- és mellékraktárak, külön kézirattári terem. Ezen felül káprázatosan díszes volt minden. A költözködést és a könyvtári anyag új rendszerű szako­zását Hunfalvi/ Pál Budenz József és Ilómcr Flóris segítségével végezte el. Még ugyanebben az évben Toldy Ferenc elnöklete alatt megalakult a Könyv­tári Bizottság, melynek tagjai közt ott találjuk Arany Jánost, Horváth Cyrillt, Jedlik Ányost, Pauler Tivadart, Pctzval Ottót és Wcnzcl Gusztávot. A bizottság feladatai közé tartozott jelentések készítése a könyvtár helyzetéről, a gyűjtő­kör kialakítása, újabb cserekapcsolatok létesítése, sőt itt tárgyalták meg a könyvkiadás és az akadémiai kiadványok terjesztésének a kérdéseit is. Új otthonában a könyvtár 1867-ben nyílt meg. A férőhely tetemesen meg­növekedett, de a könyvtár használati ideje a korábbihoz képest összezsugoro­G

Next

/
Oldalképek
Tartalom