Fejezetek a 150 éves Akadémiai Könyvtár történetéből (A MTAK közleményei 2. Budapest, 1976)

A Magyar Tudományos Akadémia állandó Könyvtári Bizottsága 1865-1949

Cserébe 261 hazai és külföldi intézet kapott, illetőleg küldött kiadványt. A könyvtár olvasótermében 6543 olvasó, 8891 művet használt, és 146 kölcsönző, 693 művet vett ki. Valószínűleg a fentebbiek alapján mondotta Heinrich Gusztáv az Akadémia az évi főtitkári jelentésében, hogy: ,, . . . könyvtárunk könyvvásárlásokra évenként 15 000 koronát vett igénybe úgy, hogy az Akadémia, fönnállása óta egy félmillió koronánál többet költött könyvtárára. Ez nemcsak imponáló, de egyúttal páratlan eset is, mert nincs Tudományos Akadémia a világon, amely a nagyközönség számára könyvtárt tartana fönt . . ." Az 1911. évi bizottsági ülésben a főkönyvtárnok jelentette, hogy a legutóbbi években ajándékok útján a Ráth-, Kaufmann-, Reiner-, Katona- és Hernádygvűjteményekkel gyarapodott a könyvtár, amely elsősorban ezek mennyisége és az újabb beszerzések miatt hovatovább tarthatatlan raktári helyszűkébe kerül. A megoldásra több lehetőséget sorolt fel. Más forrásból tudjuk, hogy egyik javaslata alapján Ferenczi Zoltán főkönyvtárnok alakíttatta át az akadémiai bérház földszinti helyiségeit raktár céljára. A két világháború között, anyagi és társadalmi okok miatt, a Könyvtári Bizottság tevékenysége nem lehetett olyan eredményes mint korábban. 1924ben találunk adatot arra, hogy a bizottság albizottságot jelölt ki a könyvtári problémák felmérésére. Az albizottság jelentésében többek között azt ajánlotta, hogv új könyvrendeléseket egyelőre ne tegyenek, de fizessék ki a külföldi és hazai könyvtartozásokat. Minthogy a feldolgozó munkában nagy lemaradás volt tapasztalható, új könyvtáros beállítására lenne szükség. Folytassák a kéziratok katalogizálását és az eddigi hosszú könyvtári szüneteket rövidítsék le. Gondoskodjanak arról, hogy az Akadémia tagjai a könyvtárt akadály nélkül használhassák. Ha a költségvetés megengedi, a könyvtár részére írógépet kell vásárolni. A 100 éves jubileum sem hozott egyebet, mint a könyvtár helyzetének ismételt felmérését és megtárgyalását. Az Akadémiának 1928-ban örökül hagyott Vigyázó-vagvonnak csak kis részét fordították tudományos célokra, így természetesen abból a könyvtár fejlesztésére sem került sor. A Könyvtári Bizottság a felszabadulás előtt 1943. május 10-én ült össze utoljára, amikor az új főkönyvtárnok kinevezésére tett javaslatot. Az 1949. április 12-én tartott bizottsági ülés már az Akadémia átszervezése szellemében történt. Az erről készült jegyzőkönyv a könyvtárral kapcsolatos problémákat három csoportba foglalta: 1., A könyvtár feladatának és gyűjtőkörének új meghatározása 2., Beszámoló a 3 éves tervben történt üzembehelyezésről 3., A könyvtár korszerűsítése az első 5 éves terv folyamán. Az MTA Könyvtára munkatársainak publikációi 1950—1975 Kütdványok száma Oldalszám Monográfia Forráskiadvány, szövegkritika Bibliográfiai, katalógus Cikk, tanulmány Tud. művek fordítása Folyóirat és sorozat szerkesztés 83 25 44 692 5 3 22 909 12 726 14 993 8 109 1 573 27 804 852 publikáció 88 114 oldal 43