Fejezetek a 150 éves Akadémiai Könyvtár történetéből (A MTAK közleményei 2. Budapest, 1976)

A természettudományok és a matematika az Akadémiai Könyvtárban

tékű nemzetközi folyóiratot teremtett; úgyhogy például 1908-ra újból számosat lemondhattak

2

0 az addig megrendelésre hozatott

2

1 fontos folyóiratokból. Ezeknek a nagy nemzetközi folyóiratoknak a többségét azután máig cserébe kapja a Könyvtár. De kapott már akkor cserébe periodikákon kívül értékes sorozatokat és forráskiadásokat is; így került könyvtárunkba Galilei műveinek monumentális Favaro-féle Nemzeti Kiadása

2

2 és a holland akadémiai Huygens-kiadás.

2

3 Az első világháború alatt a csere természettudományos-matematikai téren is erősen visszaesett, s csak a húszas években kezdett újra emelkedni. Ekkor jelentkezett cserepartnerként a Szovjet-Külföldi Kulturális Kapcsolatok Társasága, s a két világháborúi közti periódusban a Szovjetunió — amint már Sz. Garai Judit és Újhelyi Gabriella elemző tanulmánya és Szentgyörgyi Mária reform-monográfiája kellően föltárta a könyvtár egyik legjelentősebb cserepartnerévé növekedett. Matematikai-természettudományi szempontból pedig — az inventárok egyértelmű tanúsága szerint — számszerűen és érték tekintetében egyaránt a legjelentősebbé. „Nagyvonalú sokoldalúság . . . új kutatási ágazatok" Az Akadémia felszabadulás utáni újjászervezése a könyvtárban is merőben új követelményeket és lehetőségeket teremtett. Létre kellett hozni a rohamosan bővülő kutatóintézeti hálózat és a tömeges tudósképzés igényeit kielégítő könyvtári bázist, mégpedig a fejlődés világtrendjeinek megfelelően az eddig erősen elhanyagolt természettudományos és matematikai területen is. A természettudományok hihetetlenül gyors haladását s a beszerzés elmúlt század alatti elhanyagoltságát tekintve ez bizony óriási feladat volt. A föladat megoldására „szerzeményezési osztályt" állítottak fel, s megszervezésével és vezetésével megbízták Komjáthy Aladárt (1894 1963). Az ő munkája következtében a könyvtár állománya rövidesen teljesen átalakult. „Mi jellemezte Komjáthy Aladár könyvtárépítő munkáját? Egyrészt írta Kenéz Ernő Komjáthyról szóló (szakszerűség tekintetében is mintaszerű) nekrológjában — a nagyvonalú sokoldalúság: szükség volt erre abban az időben, amikor a háborús évek izoláltsága után végre mód nyílt arra, hogy a magyar tudósok felmérhessék a tudomány helyzetét a nagyvilágban. Másrészt biztos érzék a kutatás azon területeinek felismerésére, melyeken valami új van keletkezőben, amelyeken egy-egy zseniális kezdeményezés nyomán teljesen új kutatási ágazatok fejlődtek ki. E kutatási területek szakirodalmának erőteljes beszerzésével alkalmassá tette a több évtizeden át alig fejlesztett könyvállományt arra, hogy nemcsak a jelen, hanem többször a később meginduló magyar kutatásoknak is első könyvtári bázisa legyen. A tudományok belső fejlődési tendenciáinak mély ismerete tette őt képessé arra, hogy közvetve az akadémiai kutatóintézeti hálózat távlati könyvtári szükségleteiről is gondoskodjék olyan területeken is, ahol a kutatóintézet még csak tervezési stádiumban volt: elég itt csak a kibernetika, az izotópkutatások, a lélektan, a szociológia stb. terén végzett állományfejlesztési tevékenységére gondolni."

2

4 Ezeken az alapokon fejlődve a könyvtár a hatvanas évek elejére közepére természettudományos-matematikai szempontból is korszerű, a leglényegesebb műveket mind tartalmazó állománnyá változott. Komjáthynak még arra is volt gondja, hogy a mulasztásokból visszamenőleg pótolja, ami leg34