Fejezetek a 150 éves Akadémiai Könyvtár történetéből (A MTAK közleményei 2. Budapest, 1976)
A természettudományok és a matematika az Akadémiai Könyvtárban
inkább szemet szúrt. A hatvanas években azután — már csak a kutatóintézeti hálózat saját könyvtári bázisának időközbeni kiépülése miatt is — megint új föladatok s gondok jelentkeztek. A gombamód keletkező új kutatási ágak és tudományok mellett hihetetlen mértékű könyvinfláció is nehezítette — de persze egyre erősebben követelte is — a gyors és biztos tájékozódást. A könyvárak gyorsuló emelkedése, a hivatali közöny és a Parkinson-effektus pedig (AKV, országos profilirozási törekvések, krónikus raktár- és munkahelyhiány stb.) sikeresen akadályozta a beszerzést. A tudósok számának exponenciális emelkedése, a kialakult intézetek és kutatócsoportok többé-kevésbé kifejezett „lerögzülése" néhány jól definiált kutatási téma mellé, s az ezeken kívüleső fejlődés figyelmen kívül hagyása, új trendek időleges és globális elutasítása (pl. lemeztektonika, modern antropológia, filozófiai hermeneutika, a matematikai nyelvészet kivételével az egész mai nyelvtudomány, az ún. „strukturalizmus" stb.) mind olyan gondot képviselt, amire a könyvtárnak is figyelnie kellett, ha nem akarta megismételni a Fröhlich Izidor korában elkövetett hibákat, s el akarta kerülni a szűklátókörűség súlyos következményeit. A beszerzés a megnőtt követelményekre nagyvonalú sokaoldalúsággal és teljes nyitottsággal válaszolt, s a honi könyvtári helyzet és igények figyelembevételével hűen követte a tudomány nagy fejlődésvonalait. Ezeket a humanóriák területén kialakított elveket igyekezett azután alkalmazni messzire elkerülve mindenféle divatos „kétkultúrás" műveltségmodellt — a természettudományos és matematikai könyvbeszerzés is; a szaporodó és méregdrága reprint-kiadások megvásárlásával s a releváns tudománytörténeti-tudományfilozófiai irodalom javának gyűjtésével meghosszabbítva a tudományok nagy fejlődési trendjeit a múlt irányába is. így napjainkra összeköttetés teremtődött Teleki József pompás XVIII. századi könyvtárához; könyvtárunknak ma már szerves annál nagyobb baj, hogy komisz raktározási viszonyok miatt mégsem használható része a Teleki-gyűjtemény. Az Akadémiai Könyvtár ma újra a Teleki Józseféhez hasonló funkcionális egész; minden tekintetben alkalmas az aktív kutatómunka támogatására, tájékoztatására és önkontrolljára. 2 5 Kicsi igyekezettel s nem kevés szerencsével! — a kutatás folyton változó világának s a tudományfejlődés szerteágazó problematikájának valóságos „Teleki Könyvtára" lehetne! 1ROD ALOM JEGYZÉK 1. F. CSANAK DÓRA: Teleki József könyvtára. Irodalom és felvilágosodás. Szerk. Szauder József—Tarnai Andor. Bp. 1974. 401 — 443. 1. 2. FRÁTER JÁNOSNÉ: A Magyar Tudományos Akadémia Állandó Bizottságai 1854 — 1949. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kiadványai. 70., 1974. 17— 31. 1. és passim. 3. VEKERDI LÁSZLÓI: AZ Akadémia szerepe a természettudományok és a matematika meghonosításában és fejlődésében. Kézirat. 4. F. CSANAK DÓRA: AZ Akadémiai Könyvtár története a Szabadságharcig. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kiadványai. 14., 1959. 5. Über die Einriehtung einer gelehrten Gesellschaft in Ungarn. Unmassgehliclie Meinung des Gr. Ladislaus Teleki, l'esth 1810. Trattrier. 107. 1. 6. Az úgynevezett képzetes gyökök természetéről. BAL 170/1840. A' Kerekes jutalomfeltétele ügyében. HAL 120/1848. 7. SZENTGYÖRGYI MÁRIA: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831—1935. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kiadványai. 69., 1973. 13 — 28. 1. 35
