Darabos Pál, Domsa Károlyné (szerk.): Az Akadémiai Értesítő és a Magyar Tudomány indexe 1840–1970. A–L (A MTAK kiadványai 73. Budapest, 1975)

I V Természetesen még a legkitűnőbben szerkesztett folyóirat-indexek sem képesek teljes mértékben önmagukban eleget tenni ilyen összetett követelményeknek. Önmagában a jelen Index sem vállalkozhatott erre. Ezért a folyóiratot használó kutatók munkáját megkönnyítendő, ehhez az Indexhez szorosan kapcsolódik a betűrendes szerzői tartalommutató, a Repertórium. A Repertórium arra a kérdésre felel, amire az Index természeténél fogva nem képes: a folyóiratban és természetesen az Indexben jelentkező nevek közül melyek szerepelnek szerzőként. (A Repertóriumra vonatkozó eligazítást ld. a II. fejezetben.) 2. A CÍMSZAVAK FAJAI 2.1 Az Index címszóanyagába a folyóirat minde

n közleménye feldolgozásra került valamilyen formában. A szempontok a következők voltak: 2.11 Szemé

lynevek esetében (ld. még 3.11 és 5.111 pontokat) a közlemények folyó szövegében vagy a puszta felsorolásokban előforduló személynevek általában nem kerültek indexelésre, hacsak az indexelő erre különös okot nem látott. Indexelésre került azonban minden egyes személynév minden előfordulása, ha az említett személy hivatalos, közéleti szereplése (pl. akadémiai tisztségre való megválasztása, a viselt tisztség módosulása, tagajánlás aktív és passzív formája, üdvözlő beszéd, bizottsági közreműködése, elhalálozása, stb.) került megemlítésre, ha tudományos, művészi alkotómunkájáról esik szó és ha a reá vonatkozó, róla szóló müveket, tényeket említik meg (pl. nekrológ, emlékbeszéd, róla ebievezett jutalom, alapítvány, stb.). 2.111 Nem kerültek indexelésre általában azok a személynevek, amelyek az Akadémiai Értesítő "Ügyészi jelentés" című rovatában szerepeltek. Ezek a jelentések az Akadémia különböző anyagi ügyeivel kapcsolatos jogi és peres kérdéseket tartalmazták. Ezeknek a neveknek általában sem tudománytörténeti, sem Akadémia-történeti szempontból nincs különösebb jelentőségük. Akit ezek az ügyek érdekelnek, mind a neveket, mind a témákat megtalálja a "MTA jogügyek" és a "MTA ügyészi jelentés" összefoglaló címszavakban szereplő lapszámok alatt a folyóiratban. 2.12 A testületek neve

l (ld. még 3.12, 4.112.1 és 5.113 pontok alatt) csak akkor kerültek indexelésre, ha az említés egyben a testület valamely tevékenységét is tartalmazta (pld. akadémiai bizottságok működése, intézetek működése, stb.) 2.13 Tárgysz

ó készült (ld. még 3.13, 4. és 5.114 pontok alatt) a folyóirat minden tanulmányáról, előadásokról, nekrológokról, etnlék- és üdvözlő beszédekről és más kisebb közleményekről is. Kivételt képeznek és nem kerültek indexelésre azok az olőadások, amelyek (főleg) az UléBek jegyzőkönyveiben kerültek megemlítésre, de lémájukat ott nom fejtették ki, még rövidítve sem. Ez esetben csak az előadók, szerzők neve került indexelésre. Egy-egy közleményről természetesen nemcsak egy, hanem mindig a szükségletnek megfelelő számú címszó készült. Tárgyszókészítés közben az indexelők a tárgyszavakat egyrészt az adott szöveg szakkifejezéseiből merítették (pl.: jövevényszavak), másrészt az adott szövegből elvont kifejezésekkel alkották meg (pld.: magyar nyelvészet). 2. 2 Soha nem kerültek indexelésr

e az Akadémia Értesítővel csak nagyon lazán összefüggő, hozzá kéziratként mellékelt, külön címlappal és lapszámozással ellátott "Ügyészi jelentés"-ek és a "Tagajánlások", valamint a "Pályázati jelentések" (ezek főleg 1946-ban!) anyaga.