Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)

Mikoviny-térképek magyarországi gyűjteményekben

174 A térképnek léptéke nincsen. Hat relációból a méretarányt 1:324 OOO-ben állapítottam meg, ami 1" = 4500 b.ölnek felel meg. Az eltérés az esetek 70 %-ában 5-6 % körüli, K-Ny irányban azonban eléri a 12 %-ot is. Tamáshida (Tamásda) környéke Mikoviny Sámuel MTAK Mo 3. jelzetű térképén A térkép egyik legérdekesebb és legfontosabb helynévrajzi adaléka a Gyula melletti "Thomas hidgya". A névirás módjából és a név alakjából gondolhatnánk arra, hogy ez a helynév TORONYI Tamás neves gyulai vitéznek (l39;140) Kemény János erdélyi fejedelem nagyatyjának (141;142) nevét idézi. A tüzetes névrajzi vizsgálat azonban meggyőz bennünket arról, hogy egyértelműen Tamáshida község nevéről van szó. A Gyulától keletre, légvonalban 22 km-re lévő község földrajzi helyét jelölő kicsiny kör - alig kivehetően - a "hidgya" sző utolsó a betűjele alatt, a Fekete-Körös jobbpartján húzódik meg. A helységnév legrégibb, ismert alakja a magyar Tamáshida névalakra utal. ROGERIUS mester, nagyváradi kanonok ezt irja a tatárjárásról (1241) szóló "Siralmas ének"-ébent "Mi pedig ... egy éjszaka tovább futottunk Tamás hidja (Pons Thomae) felé. Ez német város a (Fekete-)Körös mellett. Ott át akartunk menni a hidon, de a németek nem eresztettek át bennünket" (143). Ugyanezt a községet MIKOVINY az Mo 3. jelű Bihar negyei térképen "Tamásdá"-nak nevezi. Ez a kettős névhasználat visszamenően a 17. századig követhető. A Fekete-Körös menti község a középkorban Zaránd vármegyéhez tartozott. II. Géza a Szent Jobbi apátságnak ajándékozta; Árpádkori templomának romjai az 1920-1930-as években még tekintélyesek voltak. A Canonica visitatio iratai 1332-1337-ből plébániaként emiitik; 1421-ben vámszedő hely lett. 1520 óta néha már Erdélyhez számították. 1540-ban az erdélyi rendek itt tartották országgyűlésüket, noha ekkor még csak nyomorúságos kis község volt. Okleveles adatok szerint 1552-ben mindössze 17 portát számlált, de Báthory Endrének és Perényi Gábornak is kastélya volt a faluban.