Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)
Mikoviny térképei külföldi gyűjteményekben
60 19. MÁRAMAROS VÁRMEGYE A cim nélküli térkép nagysága: 294 x 214 mm. Kivitelében a Nógrád megyeitől csak annyiban tér el, hogy a községek köröcskéi fel vannak rakva, de Huszt, (Máramaros-)Sziget, Hosszumező (itt: Szumező !), Petrova és a Pietrosz kivételével egyetlen más község vagy hegy neve sincs kiirva. A hegyrajz olyan sötétre sikerült, hogy a felülvizsgálat alkalmával ezt a lapot valószinüleg emiatt kiselejtezték. A fokhálózat felrakására éppen ezért már nem került sor. 20. A TEMESI BÁNSÁG TÉRKÉPE Az 1718. évi passzarovici békével felszabadult a török uralom alól hazánk délkeleti részének nagy része: a Duna, a Tisza, a Maros folyók és Hunyad megye által közrefogott terület. Ezt a hatalmas (fél Dunántúllal felérő) területet SAVOYAI Jenő javaslatára nem csatolták vissza az anyaországhoz, hanem 1778-ig, 60 éven át - Temesi bánság néven - külön országrészként kezelték. Első kormányzója MERCY Claudius tábornok volt. A Temesi bánság magában foglalta a későbbi Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyéket, de az emiitett hat évtized alatt lehasították belőle a Német, az Illir és az Oláh bánsági ezredek által megszállt határőrvidékeket (181; 182). A gyűjteménynek ez az utolsó, cim nélküli lapja a Maros és az Al-Duna közötti Temesi bánságot ábrázolja. Nagysága: 390 x 286 mm. Kidolgozásának modora Nógrád megyéjére emlékeztet. A későbbi KRASSÓ-SZÖRÉNY megye rajza - a Maros-völgy síkságáról nem beszélve - késznek mondható. Névrajza bőséges, hegyrajza formákban gazdag és rajzilag is igen jól sikerült. Az ugyancsak későbbi TEMES megyének a Temes és a Duna közötti déli fele van kidolgozva. Feltűnő, milyen tökéletes az egész lap vízrajza; Temes és Krassó-Szörény megyében ez a leggazdagabb vizrajzu részlet. A hegyrajz jól érzékelteti az átmeneteket a magas hegyvidékekből a tökéletes sikságba. Különösen érdekes a Delibláti pusztaság mozgó homokdűnéinek és barkánjainak ábrázolása. A "Debeliak" névvel megjelölt terület sündisznókhoz hasonló halmocskákkal van tele. Pancsova és Báziás között a Dunát - E felől - alig-alig megszakadó mocsár-övezet kiséri. Ebből Temeskubintól (itt: Cubin), illetve Kevevárától Petráig egy hatalmasan iveit dünevonulat húzódik. Fehértemplomtól Ny-ra ehhez hasonló, rövidebb homokhát nyúlik a Karas alsófolyásával párhuzamosan ÉÉNy-nak. E dünehátak lábánál szintén mocsaras sávok alakultak ki. Létrejöttüket - a "Csörsz-árka" elnevezésből következtetve - a mesterséges beavatkozás is elősegítette. Összehasonlítva e vidék vízviszonyait LÁZÁR deáknak az 15141528. évi térképén ábrázolt, Nagybecskerek vidéki, óriási kiterjedésű tóval, valamint a GÖRÖG- KEREKES-féle atlasz 44. és 58. lapján ábrázoltakkal, a következőket állapíthatjuk meg. Nagyon valószínűnek látszik, hogy a becskereki "tó" LÁZÁR deák korában sem volt a
