Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)
Mikoviny térképei külföldi gyűjteményekben
61 Balatonhoz hasonló, nagyobb mélységű állóviz, hanem nagyobbrészt mocsár. MIKOVINY térképén a mocsárboritotta terület Becskerektől D-re, a Temes és a Tisza közé szorul. A GÖRÖG-KEREKES-féle atlasz 58. lapján is Becskerektől D-re, Ecska és Belgrád között van az a két folyó közét elboritó mocsárrengeteg, amely az itteni katonai határőrvidék egyik legfőbb erőssége volt. Mivel az 1500-as és 1750es évek közötti időszakban a Temesközben MERCY tábornok vizszabályozó működésén kivül (113; 129; 144) jelentősebb csatornázást, lecsapolást nem végeztek, valószinü, hogy a LAZAR-féle térkép becskereki nagy "tava" azért nagyobb, mint a MIKOVINY-féle térképen látható, mivel MERCY tábornok - hadászati okokból - mindjárt működése kezdetén, éppen ezen a vidéken hajtatott végre mocsárlecsapolást. Ugyanennek a századnak a végén SAX Zakariást küldték a temesközi lecsapoló munkálatok végleges megoldása céljából a helyszínre. MIKOVINY térképe a községek feltüntetését illetően a GÖRÖGKEREKES-féle atlasz fölött áll. Egyedül Pancsova hiányzik róla, bár a város helye egy kis irón-körrel meg van jelölve. A későbbi TORONTÁL-vármegye területe a legkevésbé kidolgozott. A Tisza, Maros és Temes közében alig néhány kisebb vizfolyás tűnik fel, s a felrakott települések is igen gyér számúak. A helynevek nagyobbrészt német és rác telepesekre vallanak. A térkép méretaránya változatlanul 1:563 400. A vetületi fokhálózatnak nyoma sem található. A Bibliotheca Albertinában őrzött térképgyűjtemény feltűnően gondos kiállitásu; éppen ezért már az első pillanatban néhány alapvetően fontos körülmény tűnik szeműnkbe. így: a térképek azonos méretaránya; az egyszemélyes másolás ténye; a térképek drága papirosa és a használt kinai tus jó minősége; a kaligrafált Írásmód; a koránál legalább fél évszázaddal előbbre járó hegyrajz, a gyakori és szigorú, néha a teljes újrakezdésig terjedő ellenőrzés, amely biztositani volt hivatva a térképlapok egyveretűségét. S mindeme feltételek mellett is a térképek készitése, másolása - szinte egyik óráról a másikra - hirtelen megszakad: Miért? Legnagyobb valészinüséggel III. Károly hirtelen halála miatt. E megyei térképek készitését nyilván ő rendelte el, s ő is szorgalmazta elkészültüket. Halálával az egész terv nem is annyira értelmét és célját vesztette, mert a megyei térképek gyűjteményét Károly utódja, Mária Terézia is használhatta volna, hanem ugy tűnik, az egész akció a császár legszemélyesebb ügye és rendelkezése volt. A költségeket is az ő magánpénztárából folyósíthatták. Halálával tehát valószínűleg a munka anyagi alapja sziint meg. Legalábbis ideiglenesen. De mire folytatására és befejezésére került volna sor, ujabb helyszíni munkálatok is folyamatban voltak, s ezért nem volt gyakorlati értelme a 30-4® évvel korábbi helyszíni felvételekből származó eredmények irodai kidolgozásának.A gyűjteményt tehát - ugy ahogy volt rendezték, s diszes tokba helyezve besorolták az "Albertina" több ezernyi térképe közé.
