Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)
A Mikoviny-térképek vizjelei
A MIKOVINY TÉRKÉPEK VÍZJELEI Feltáró jellegű kutatásaim közben kiterjesztettem figyelmemet MIKOVINY térképei papiroaanyagának vizjeleire is. Az első hónapok ilyen irányú vizsgálódásai világossá tették, hogy ebben a vonatkozásban nem várhatók szenzációsnak számitó eredmények, mindamellett bizonyos okokból kár lett volna a vizjel-vizsgálatokat mellőzni. Az ilyen irányú kutatások elsősorban azért szükségesek, mivel sem MIKOVINY térképeivel kapcsolatban, sem a magyar kartográfiatörténeti kutatások terén még senki sem folytatott hasonló vizsgálatokat. Egyáltalában nem tudhattam tehát azt, hogy munkám nyomón milyen értékű eredmény várható. A kutatónak azonban nemcsak öröme, hanem kötelessége is a felismert, vagy megsejtett, régi, ki nem taposott, a feledés porától már-már eltemetett ösvényen végighaladni. Emellett kezdettől fogva biztam abban, hogy a MIKOVINY-muhelynek olyan vonatkozásai tárulnak fel előttünk, amelyek más kutatási módszerrel meg sem közelíthetők. Ebben a várakozásomban nem is csalódtam. MIKOVINY e tanulmányban feldolgozott térképei papirosának anyagát vizjeleik, illetve származásuk alapján több nagy csoportra bonthatjuk. Az összegyűjtött 17-féle vizjel közül 3 db C et I Heller papirmalomé; 2 db I Heller papirmalomé; 4 db C et I Honig papirmalomé; 3 db Honig-tipusu (liliomos) vízjelet használó ausztriai papirmalmoké; 3 db különböző mintájú vizjeleket használó ausztriai papirmüveké, 1 db egy német papirmalomé, s végül 1 db a Pálffy-család egyik papirmaimára utal, A C et I Heller cég malma vagy mai mai és az I Heller névvel jelzett papirmalmok - Georg EINEDER kutatásai szerint (176) - nagy valószínűséggel ugyanazon család tulajdonában voltak. A 200 esztendőre, sőt még ennél is hosszabb időre visszatekintő technikai multat azonban ő sem tudta tökéletesen tisztázni. Bizonyosságként állapithatjuk meg azt, hogy mindkét Heller-cég papirmaima (vagy malmai) eredetileg Morvaországban a cseh-morva határ közelében lévő Iglau (ma: Jihlava) városában voltak, de a C et I Heller cég később az ónbányászatóról különösen hires szászországi Altenbergben is üzemet nyit ott• Hogy ez mikor történt, pontosan nem tudjuk, az azonban
