Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)
A Mikoviny-térképek vizjelei
225 bizonyos,hogy 1740 körül az altenbergi papirmalom már a C et I Heller cég birtokában volt. Az "Altenberg" feliratú (Vj 3. ábra) és az "AB" monogramos vizjelet a hercegi koronával (Vj 1. és Vj 2. ábra) csakis ez a cég használta. EINEDER ezt a vizjelet (1501 sz.) 1780-ból is emliti; de lehetséges, hogy az altenbergi papirüzem még a múlt század elején is a Heller-család ez ágának tulajdonában volt. Az "Altenberg" felírás, illetve az "AB"monogram az a kritérium, amely a C et I Heller céget a család többi ágától megkülönbözteti. S mi az, ami összeköti? A postakürt. A Heller család papirmaimaiban készült papirosok vízjeleinek cimerpajzsában csakis postakürtöt látunk jobbra vagy balra forditott kürtszájjal; de a kürt rajza, nagysága és alakja lényegileg mindig ugyanaz (Vj 2, 4. és 5. ábra). A másik 18. századi ausztriai nagy papírgyártó családi konzorcium - EINEDER szerint - a C et I Honig, illetve a J. Honig cég volt. A Mikoviny-térképekkel kapcsolatban csakis az előbbi cég érdekel bennünket. Papirmaimai több helyütt voltak. Az alsóausztriai Klein-Neusiedlben létesített malom vízjele a kettős osztású szalaggal ferdén vágott cimerpajzs,felül stilizált liliommal (Vj 6. ábra). EINEDER ezt és az ehhez hasonló tipusu vízjeleket 1822-től is ismeri (100 sz. alatt: a bécsi Stadtarchivból több példányát emliti). Ugyanezen cégnek az alsóausztriai St.Pöltenben lévő és Eineder szerint (1521 sz.) még a 18. század legvégén (1799) működő "Alsó malma" ezt a vizjegyet (Vj 7. ábra) használta. Egyébként a C et I Honig cég papirosait általában a liliomos elmer és a cég teljes nevének kiirása jellemzi. Láttuk, hogy a liliom a Vj 6. ábrán a slsakdisz helyén jelenik meg. Többnyire azonban cimerpajzs belsejében (EINEDER, 264 és 266 sz.). A pajzs alakja nagyon változó lehet. A Vj 8. sz. ábránkon a pajzs fölötti koronára a medvefogazat jellemző. (Ugyanez a koronatipus azonban más papirmalmok gyártmányainak vízjelében is feltűnik.) Az ezzel a vízjeggyel jelzett papiros használatát EINEDER az 1799 és 1816 közötti évekből is emliti. A Vj 3. ábrán a liliom egymagában jelenik meg: mellette balról a Honig cég teljes neve. EINEDER az utóbbi két vizjelet ismeretlen ausztriai papirmalom gyártmányához köti. Nem tartom valószínűnek, hogy a Honig családnak az emiitetteken kivül számos helyen további papirmaimai lettek volna. Inkább hihető, hogy ugyanabban a községben a Honig famíliának több papirmaima is volt. EINEDER több Ízben tesz emlitést "alsó"- illetve "felső malom"-ról. így a Vj 10, 11. és 12. ábrán bemutatott vízjelekről szólva meg kell említenem: BRIQUET (177), PICCARD (178), EINEDER (176) és BOGDÁN István (179) vizjelkutatásai egybehangzóan arra mutatnak, hogy ugyanabban a malomban, ha a vizjelsajtoló minta elkopott, eltört, vagy megsérült, továbbá: ha uj üzemvezető került a malom élére, a mintán némi kis változtatás történt. Ilyen esetre utalnak az emiitett vízjelek. Ugyanis - noha mindegyiken ott látható a medvefogazatos korona és a liliomos cimer, amelyek eddigi tapasztalatunk szerint a Honig család malmaiból kikerült papirostermékek vízjelének elemei - BRIQUET katalógusa ezekről mégis mást mond. A Vj 11. jelű vizjelet BRIQUET is ismeri (703. p. 1628, 1629, 1630 sz. XXX. Nersac), mégpedig az 1720-1751 közötti évekből. Sze•