Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)

Mikoviny-térképek magyarországi gyűjteményekben

166 tográfia-technikai szintjén megyei térképeket késziteni. És ezek közül 52-vel többé-kevésbé el is készült, illetve ennyi megyének a térképei vannak meg szétszórtan a különböző levéltárak birtokában. Ezt az óriási feladatot egyetlen ember, MIKOVINY vállalta magára. Keze alá dolgozó segitségei voltak: a nem valami nagy gyakorlattal rendelkező, nála IO-15 évvel fiatalabb mérnökök, azok sem nagy számban. Leghasználhatóbb segédje, FRITSCH András Erik, alig tudott magyarul, miként ez látható a kezétől származó lapokon. A helyneveket és feliratokat helyes magyarságú névalakokra MIKOVINY sa játkeziileg javitgatta. Az alábbiakban az egyes térképlapokat jelzet-számuk sorrendjében, részleteikben vizsgáljuk meg. Mo 1. BÁCS VÁRMEGYE RÉSZLETÉNEK TÉRKÉPE Bár az Mo 1. jelű, Bács megyét ábrázoló térkép valószinüen nem MIKOVINY alkotása, hanem csupán Bács megye térképének megszerkesztéséhez kaphatta kölcsön; ismertetésére itt kerül sor. MIKOVINY hagyatékában találták. Cime:"[Mappa] Comitatus Bacsiensis Par[tisj". Kb. az 1720-1725 közötti évekből való. E lap tartalma szerint a mohácsi Duna-sziget és környékének vizrajzi térképe. Nagysága: 46 x 36 cm. Földrajzi fokoszt.isa és megadott méretaránya nincsen, de öt távolsági relációból számitva meglepően jó egyezéssel: 1"=1000 bécsi öl,azaz 1:72000-nek felel meg. A térképlapnak csak jobbról és balról van kerete; ezeken jobbról - tévesen - az "Oriens", balról az "Ocidens" (!) tájékozás olvasható. Ugyanis az "Oriens" felirat helyesen Délnek, az "Ocidens" pedig Észak-nak felel meg. A térkép tehát - irott tájolása ellenére - valójában nyugatolt. Anyaga jó állapotban lévő papiros; szinezetlen mappa. A térképen ábrázolt terület 1918-ig Baranya megyéhez tartozott. Néhány déli község már tul esik a mai államhatáron. A Dunát és mellékágait a mappa nagy részletességgel ábrázolja. A községeket templomukkal, a Kölked és Dállya közötti egykori török erődöt alaprajzszerüen, az utvonalakat vázlatosan jelölték. A tavak, fokok és egyes utvonalak számjelzést kaptak, a felső bal sarokban számjel-magyarázat . A térképen ábrázolt bal parti templomtornyok a következők: Baja, Tentova (Bátmonostor), Baraczdin (Nagybaracska), Szántóvá (Hercegszántó), Derag (Bácsdereg), Kulut (Kolut=Küllőd?); a jobb partiak: Szeremlye (Szeremle) község a térkép szerint szigetre települt; Szekcső, Mohács, Kölköd (Kölked), Solman Teritori (9-águ csillagerőd, É-i bejárati résszel); Dallyok (Dállya), Danavatz (var. Dunavetz: Dunavác, katonai határőr-állomás; v.ö. LIPSZKY: Repert.); Marok (Németmárok), Daras (Darázs), Batina (Kiskőszeg). A térkép a Duna-szabályozás története szempontjából rendkivül fontos és érdekes. Ismeretes, hogy a török megszállók kiűzése után a bécsi kormány az ország déli határvidékét az ország testéről leszakította és ott katonai koimányzatot vezetett be. A bécsi Udvari Kamara elhatározott szándéka volt, hogy a katonai határőrvidékeket - gyarmatosító módon - idegenből verbuvált telepesekkel népesiti be.