Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)
Mikoviny-térképek magyarországi gyűjteményekben
145 46. AZ ÉSZAKNYUGATI FELVIDÉK TÉRKÉPE Az Országos Széchényi Könyvtár MIKOVINYtől reánk maradt térképei között a TK 20. jelzetű mappa a Dunától északra levő 18. századi országrész megyéit ábrázolja. A mindössze 42 x 21 cm nagyságú.keltezetlen térkép a Mester halála után,vagyis az 1750-1753 közötti években készült. Cime: "Tabula Particulae In:[clytae] Superioris Hungáriáé ante Annos aliquot, e Vestigio Operationis Astronomico = Geometrice per D[e]f[e]ctum D[omi]num [Sámuelem] MIKOVINY elaborata, Nunc vero transponendis Vijs Veredarijs, earumque stationibus projectatis, cum adcurata fontium,et frequentium observatione adaucta . Cremniczy [iussu] Maria Theresina decorata Ungariae Apostolica Regnante. Del.[ineata] per Adamum Schultz Cremnicziensem Geometriae Cultorem." A térkép fentebbi címfeliratából annak keletkezési története teljes hitelességgel megállapítható. Eszerint MIKOVINY (nyilván a bécsi udvari kamara közvetlen utasitására) hozzákezdett, hogy a már kész megyei térképek alapján elkészitse az Északnyugati Felvidék terjedelmes átnézeti tabuláját. Munkája befejezésében megakadályozta a halál. Bizonyos, hogy ez a térkép a Mester haláláig még félig-meddig sem készült el. Ezért a felvételi lapjai is azok közé a mappák közé tartozhattak, amelyeket Mária Terézia visszakövetelt MIKOVINY özvegyétől. Ezekre a részlet-térképekre vonatkozik a térkép feliratának "e vestigio Operationis Astronomico-Geometrice" kitétele. Vagyis SCHULTZ Ádám, Körmöcbánya hites földmérő mérnöke, a Mikoviny-hagyatékban talált csillagászati és háromszögelési adatokra alapozva kezdett hozzá a térképszerkesztő munkához, mégpedig hazánk "apostoli uralkodójának", Mária Teréziának parancsára. A nagyon megbizható ("accurata") MIKOVINY-féle adatokat kiegészítette számos ujabb észlelés ("frequentium observatione adaucta") eredményével. A városok közötti távolságok meghatározására, vagy ellenőrzésére a postakocsiállomások tényleges távolságának hivatalos adatait ("Vijs Veredarijs") vette igénybe. Tudnunk kell, hogy az 1740-es években megbizható postaut-térképek még nem voltak. Az idb. VAY Miklós mérnök-tábornok 1790 táján azért vásárolt kerékfordulatszámláló berendezést Angliában, hogy hivatalos utjai során a községek közötti utak valóságos hosszát meg tudja állapitani (212). 1740-ben tehát geodéziailag hitelesen meghatározott uthosszak még nem voltak. SCHULTZ Ádám ezért az állami posta által hivatalosnak minősitett távolságokat fogadta el Körmöcbányán (Cremnicz) folytatott térképszerkesztési munkájához. így érthető: ez a bizonyára tehetséges és fiatal mérnök, aki feltehetően MIKOVINY tanítványai közé tartozott,hogy a saját mérnöki jövőjét és előbbre jutását megalapozza, igyekezett nemcsak jó, hanem szép térképet is késziteni az Udvari Kamara számára. Ezért rajzolta oda a térképre a városok mellé azok cimerét is, annak ellenére, hogy a cimereknek térképeken való feltüntetése általában a 16., részben a 17. század rangosabb mappáira jellemző. A 18. század ötvenes éveiben azonban ez már nem volt divatos dolog. Szóban forgó térképünkön való alkalmazásuk tehát egyéni érdeket szolgált, mert szakmai szempontból a elmerek megrajzolásának semmi jelentőségük sincs.
