Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)

Mikoviny-térképek magyarországi gyűjteményekben

146 A térkép tájolása északi,gondos kidolgozású és szinezett.Arány­mértéke : 1" = 5000 bécsi öl, ami 1:360000-nek felel meg. A mappa tartalmából, nagyságából és méretarányából következ­tetak arra, hogy az ábrázolt területnek már elkészült megyei tér­képbit kicsinyitették le erre a méretarányra s ugy szerkesztették össze ezt az átnézetes térképet. A feldolgozott terület határai: Pozsony, Selmecbánya és a Duna folyam. A folyók közül a Kis-Dunát, a Vág-Dunát, a Vágót, Nyitrát és a Garamot dolgozták ki részleteseb­ben. Leghatározottabban talán éppen a folyók rajzán látszik meg,hogy ez a kicsiny mappa a nagyobb méretarányú önálló megyei térképek re­dukálásával készült. 47. AZ ÉSZAKI SZABAD KIRÁLYI- ÉS A BÁNYAVÁROSOK ÁTNÉZETI TÉRKÉPE A BEL Mátyás számára szerkesztett felvidéki vármegyék térké­peivel egyidőben, valószínűen 1728 és 1732 között, készitette el MIKOVINY az északnyugati szabad királyi bányavárosok kiváló tér­képét. Ez a nagyon szép, reprezentatív alkotás az Országos Széchényi Könyvtár térképtárának tulajdona. Jelzete: TK 7504. Cime: "LIBERAE REGIAEQUE et MONTANAE CIVITATES.S[amuel] de MIKOVINY del.[ineavit]". A térkép keltezetlen tusrajz. Nagysága: 135 x 123 cm. Szine­zetlen. Aránymértéke:1000 bécsi öl = 41,6 mm,ami 1" = 666 2/3 ölnek, illetve l:48000-es méretaránynak felel meg. Ez az igen tekintélyes méretű és nagyon gondos kivitelű mappa MIKOVINYnek legkorábbi müvei közé tartozik.Nem tartom lehetetlennek, hogy - mint kartográfus - ezzel a lenyűgözően szép térképpel óhajtott bemutatkozni mind a pozsonyi városi tanácsnak, de ugyanugy a bécsi udvari kamara hangadó császári tanácsosainak is. A városokat a térkép alaprajzukkal tünteti fel, s mindegyik mellé odarajzolta a szerző a város cimerét is.A kastélyokat is - te­kintet nélkül arra, hogy városokban, falvakban, pusztai birtokon épültek-e - , nagy gonddal szerkesztette rá térképére. Ugyanígy rá­kerültek a mappára a lakott várak, várkastélyok és a várromok is. A falvakat ugy ábrázolja, miként későbbi keltezésű térképein láthatjuk. A közlekedési utak melletti, többé-kevésbé lekerekített sarkú négyszögek ezek; a házakat vastag tusvonalkák jelzik. A domborzat pillacsikos rajza durva fenyőág modorú, de a hegy­vonulatok csapásirányát és szerkezeti rendjét jól érzékelteti. A térképnek fokbeosztása nincsen, amin FODOR (205) eléggé cso­dálkozik, mivel szerinte MIKOVINY későbbi térképein "ez már sohasem fordul elő." Azoknak a Mikoviny-térképeknek, amelyeket FODOR ismert, talán valóban kivétel nélkül van fokbeosztása. Én azonban ugy ta­pasztaltam, (pedig az utóbbi néhány esztendőben alkalmam volt vagy természetben, vagy fényképmásolaton látni és tanulmányozni minden ma ismeretes Mikoviny-térképet), hogy az 5 kezéből vagy iskolájából műhelyéből kikerült térképeknek körülbelül a felén a fokbeosztás hiányzik. Ez természetes is, mert nem minden térkép igényli a tényleges fokhálózatot. MIKOVINY sem igy értette ezt hires "E p i s t o 1 a"-

Next

/
Oldalképek
Tartalom