Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai 1854–1949 (A MTAK kiadványai 70. Budapest, 1974)

A Magyar Tudományos Akadémia elnökségéhez és igazgatótanácsához tartozó bizottságok

KÖNYVKIADÓ BIZOTTSÁG "Az Akadémia találjon módot miképp terjeszthesse sikeresen a tudományokat hazánkban magyar tudományos kézikönyvek ós más a tudo­mányokat jelen színvonalukon előadó magyar munkák készíttetése,idegen jeles munkák fordíttatása és megjelenésök eszközlése által". Ez az indítvány 1870.október 31-ón az Akadémia összes ülésében hangzott el és lnditóoka lett az állandó Könyvkiadó Bizottság megalakításának. Albizottság vizsgálta meg a javaslatot és egyben vázolta is az uj bizottság működésének alapjait. Az Akadémia összes ülése az albi­zottság véleményének meghallgatása után ugy döntött, hogy "az osz­tályok már most felhivatnak az állandó (könyvkiadó) bizottságba ré­szükről a két-két tag" kijelölésére. (ÖÜ.Jk. 1872.jan.22.) A Könyvkiadó Bizottság 1872.márc.3-i első ülésében Jelentette be megalakulását és megindította a szükséges szervezőmunkát. Az Akadémia tudományos osztályainak képviselőin kívül, munkálkodásába bevonta a nagyobb magyar tudományos társulatokat, a Kisfaludy Tár­saságot, a Természettudományi Társulatot, a Magyar Orvosi Egyesüle­tet ós a Mérnökegyletet, választott tagjai utján. A bizottság első feladataként figyelemmel kisérte a nemzeti tu­dományos szakirodalmat, hogy a meglévő hiányokat pótolni tudja. Ezen a területen két módon igyekezett hatnii 1. Jeles hazai tudósokat eredeti müvek készítésével bízott meg: pl, Hunfalvy Jánost, Than Károlyt, Jurányi Lajost, Hantken Miksát. Az itt emiitett tudósok el­készült müvei végül is nem az Akadémia, hanem a Természettudományi Társulat kiadásában jelentek meg. (l.Biz.jegyzk. 1875.1.23, 28. és 1876.III.5.) 2. Gondoskodott az európai irodalom számos kitűnő ter­mékének lefordításáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom