Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai 1854–1949 (A MTAK kiadványai 70. Budapest, 1974)

A Magyar Tudományos Akadémia elnökségéhez és igazgatótanácsához tartozó bizottságok

34 Első kiadványait - főleg a fordításokat, mivel azok gyorsabban készültek - eleinte Ráth Mór Könyvkiadó, később a Franklin-Társulat jelentette meg, külön szerződésben foglalt feltételek mellett. (Biz.jegyzk. 1872.VI.28.) A kiadványok terjesztése nem elégítette ki a bizottságot. Ezért ajánlotta Csengery Antal bizottsági elnök, hogy "a bizottság ezentúl önmaga eszközölje az általa megrendelt munkák kinyomatását és közrebocsátását" ugy, hogy megindítja könyvkiadó-vállalatát, amelyre előfizetés utján pártoló tagokat szerez. (1. Biz. jegyzk. 1874.okt. 22., ugyanez bővebben az 1874.dec.5-i jegyzőkönyvben.) A részletes tervet egy albizottság dolgozta ki, amit 1875.jan.6-i ülésén rögzített határozatában a Könyvkiadó Bizottság. A határozat három tudományszakba vágó könyvsorozat kiadását jelölte megi a történelem, az irodalom, valamint a jog- ós államtudományok körébe tartozó eredeti és fordított müveket. A természettudományos müvek kiadását nem vette fel, mivel a Magyar Természettudományi Társulat ezt a feladatot sikeresen látta el. (Igt.Jk. 1875.1.24.) Az ekkor elfogadott alapelv volt irányadó a Könyvkiadó Bizottság fennállásának egész ideje alatt. (A bizottság célkitűzését az 1879. évi akadémiai Almanach tartalmazza először, 115., 111. 120.p.) A Könyvkiadó Bizottság kiadványainak terjesztését a főtitkári iroda munkarendjének szabályozásával egyidőben létesült Könyvkiadó Hivatal látta el. Csengery Antal másodelnök tolmácsolta az Akadémia Igazgatótanácsának a Könyvkiadó Bizottság álláspontját a könyvterjesztésről. "... a tudományok terjesztése nagy feladatának minden irodalom csak ugy felelhet meg, ha a tudományos munkák lehetőleg olcsó áron adatnak. Más nagy nemzeteknél az olvasóközönség nagy száma teszi ezt lehetővé. Mindazáltal még ezen nemzeteknél is nem csekély áldozatra van szükség, a tudománvok terjesztése végett. Angliában, Amerikában és Németországban is társulatok alakulnak e célból. Legyen elég csak a "Verein für Deutsche Literatur" c. egyletet említenem, mely közelebb klr. hercegek védnöksége alatt alakult. Hazánkban a tudományok terjesztése végett még inkább szük-